„Azért jönnek, hogy életet mentsenek”: a plazmaadás a legjobb, amit embertársaidért tehetsz

„Egy éve jöttem először. Tudom, mit jelent, ha valaki immunhiányos, az unokaöcsém is így él. Utánajártam, hogy hogy tudok segíteni neki – azaz nekik, hiszen a plazma nem egy-egy emberhez jut el, hanem gyógyszereket gyártanak belőle –, és kiderült, hogy a legtöbbet ezzel tehetem. Nekik hatalmas segítség, nekem pedig belefér. Ráadásul a juttatás is jól jön, nem tagadom.” Péter minden héten jár a BioLife egyik pécsi plazmacentrumába. Azaz majdnem: a szabályok szigorúak, évente legfeljebb 45 alkalommal lehet plazmát adni Magyarországon, így pár hetet ki kell hagynia.

Az ügymenet mindenesetre számára már olajozott: az építkezésen dolgozó férfi, miután 45 percen keresztül vették le a plazmáját, hogy a vérének attól elkülönített elemeit folyamatosan visszajuttassák a szervezetébe, már kéri is a következő időpontot a recepción. A munkahelye megengedi – sőt, támogatja –, a véradásra jellemző utóhatások itt nem jelentkeznek, a levett plazmát pedig pár nap alatt pótolja a szervezete. Azért persze így is meg kell várnia a telefont, hogy a tesztek rendben vannak, Péter egészséges, mehet a következő időpontra. Eddig minden rendben volt.

Bár évek óta adott a lehetőség Magyarországon is, még mindig sokan egy kalap alá veszik a véradást és a plazmaadást. Pedig alapvető a különbség a kettő közt. A véradás pár percig tart, megérzi az ember, a levett vér egy-egy beteghez jut el, a véradókat pedig pusztán a társadalmi felelősség vezérli.

Plazmát adni időigényesebb, ügyintézéssel együtt egy órát vesz igénybe, ám mivel a vér piros, alakos elemeit visszajuttatják a szervezetbe, enyhék az utóhatásai, vagy egyáltalán nem is érezni őket. És bár a felelősségvállalás a plazmacentrumokban is nagyon fontos motiváció, a donorok – így hívják a plazmaadókat – juttatást, például törvényileg meghatározott mértékű készpénzt is kapnak távozáskor.

A donorok mégis inkább segítő szándékkal érkeznek, az anyagi juttatás inkább plusz motivációs erő. „A donorjaink tudják a szabályokat, évente legfeljebb negyvenötször jönnek, ritkán fordul elő, hogy bárkinek fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez sok lesz” – mondja Makai-Gallai Gréta, a pécsi Bajcsy-Zsilinszky utcai központ vezetője. „Szabály az is, hogy minden plazmaadónak el kell mennie évente egy véradásra; ennek főleg etikai okai vannak. Ezt is betartják, sőt, van, aki rendszeres véradó lesz.”

Mi az a plazma és miért fontos, hogy adjunk?

A plazma az a folyékony anyag – nagyrészt víz –, amely a vérünk 55 százalékát teszi ki. (A maradék a szervezetünk számára nélkülözhetetlen vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből áll.) Plazmaadáskor az egész vért leveszik, a plazmát elkülönítik egy steril, egyszer használatos csőrendszeren keresztül egy centrifuga segítségével. A végeredmény sárgás, áttetsző folyadék. A vér többi részét pedig rögtön vissza is vezetik az érrendszerbe, így a donorok „megússzák” a 45 perces, legfeljebb egy órás műveletet némi fehérjepótlással és egy kis pihenéssel; a művelet után ugyanúgy kapnak csokit, szendvicset, üdítőt, mint a véradás után. A plazmát két nap alatt pótolja a szervezet, a plazmaadásnak negatív hatása eközben sincsen.

A vérplazmából főleg a fehérjéket használják fel: ezek azok az alkotóelemek, amelyeket mesterségesen nem lehet előállítani, azaz nagyon sok hemofíliát, immundefektus- és anyagcsere-betegséget gyógyító, szinten tartó gyógyszerhez elengedhetetlenek, vagy akár égési sérülések és műtétek esetében is alkalmaznak plazmaalapú készítményeket. A donorok nem követhetik, mi történik a plazmájukkal, hiszen azt az európai üzemekben összekeverik, de biztosak lehetnek benne, hogy rászoruló betegek életét teszik jobbá minden egyes alkalommal.

Mikor és hogyan érkezz?

A feltételek világosak: legalább 18, legfeljebb 60 éves, illetve legalább 50, legfeljebb 150 kilós lehet a donor, ha szeretne plazmát adni. Jó mentális és fizikai állapotban kell lennie, és szüksége lesz érvényes, eredeti fényképes személyazonosító igazolványra, adókártyára, taj-kártyára, valamint lakcímkártyára. Igazolnia kell lakcímét, vagy munkáltatói, tanulói jogviszonyát is.

A donorok nem csak másokon segítenek és anyagi juttatást kapnak, de rendszeres orvosi ellenőrzésben is részesülnek. Az első alkalom előtt a BioLife orvosa alapos egészségügyi szűrővizsgálatot végez minden új plazmaadónál. Ha az eredmények eltérnek az elfogadott értékektől, arról részletes tájékoztatást kap a jelentkező. A szűrővizsgálatok később is rendszeresek. „Mindig megnézzük a vitális paramétereket: vérnyomást, pulzust és testhőt mérünk,valamint megnézzük a vér hemoglobin szintjét is., Már a recepción ki kell tölteniük egy általános egészségügyi kérdőívet” – mondja az intézményvezető. „Ezt követően bemennek a donorok az orvosi szobába, ahol az orvosunk részletesen kikérdezi őket.”

A donornak is komoly felelőssége van: figyelnie kell életmódjára, étrendjére. Plazmaadás előtt ezt kérik:

• Étkezz bőségesen, magas szénhidrát/fehérje tartalmú ételekből, kerülve a zsíros ételeket.
• Ne sportolj közvetlen plazmaadás előtt.
• Igyál eleget! (2-2,5 l víz előző nap, aznap is ugyanennyit napközben elosztva, nem közvetlenül plazmaadás előtt!)
• A plazmaadás napján ne fogyassz alkoholt!
• Ne vegyél be fájdalomcsillapítót 24 órával plazmaadás előtt!

„Azt is kérjük, hogy piros ételeket, például céklát ne egyenek, mert az elszínezheti a plazmát,” – teszik hozzá a listához a pécsi szakemberek, miközben a donorok elfoglalják a helyüket a kényelmes ágyon, ahol a következő egy órában olvashatnak, zenét hallgathatnak, vagy egyszerűen pihenhetnek egy jót.

A BioLife központjaiban ráadásul nem csak az ágyak kényelmesek. „Végeztünk nemrég egy reprezentatív kutatást, a donorok pedig csupa jó visszajelzést adtak” – meséli Makai-Gallai Gréta. „Biztonságban érzik magukat, a környezet is barátságos, és földrajzilag is könnyen elérhetőek a központok: tíz centrumunk található Magyarországon, a nagyobb városokban egy-egy, Budapesten és Pécsett pedig kettő-kettő.”

A juttatások is – hogy munkaerő-piaci kifejezéssel éljünk – versenyképesek, azok részleteiről itt tájékozódhatsz!

A BioLife centrumai jól felszereltek, elég gép áll rendelkezésre. A szakemberek elmesélték, hogy nincs tipikus donor, a legkülönbözőbb korú, nemű, társadalmi hátterű plazmaadók érkeznek. „Az egyetemistáknak is nagyon fontos, hogy jót tegyenek, és a kompenzáció is motivációs tényező.” – meséli a pécsi központ vezetője. „A középkorú donorainknak azonban főleg a felelősségvállalás fontos: hogy a plazmaadásukkal segítsenek egy betegen. Rájuk számíthatnak azok, akiknek szükségük van a gyógyszerekre; és ők azok, aki tudják, hogy velük is bármikor megtörténhet a baj.”

The post „Azért jönnek, hogy életet mentsenek”: a plazmaadás a legjobb, amit embertársaidért tehetsz first appeared on nlc.