Trump nemzetközi koalícióval nyitná meg a Hormuzi-szorost és az iráni olajexport központját is célba veszi
Multinacionális koalíciót hozna létre Donald Trump, hogy feloldja a Hormuzi-szoros blokádját. A Harg-sziget megszállását is fontolgatja.
Mi történt? Az Egyesült Államok több országgal próbál koalíciót létrehozni a Hormuzi-szoros újranyitására, miután Iran blokádja komoly fennakadásokat okoz a globális olajkereskedelemben. A tervet Donald Trump amerikai elnök kezdeményezte, és a Fehér Ház reményei szerint már a héten be is jelenthetik az úgynevezett „Hormuz-koalíciót”, számolt be az Axios.
Trump több országot – köztük az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt és Dél-Koreát – is arra kért, hogy hadihajókkal, drónokkal vagy más katonai eszközökkel segítsék a kereskedelmi hajózás védelmét. Az amerikai kormányzat szerint elsősorban politikai elköteleződést próbálnak szerezni a szövetségesektől, a konkrét katonai hozzájárulásokról később dönthetnek.
A diplomáciai egyeztetések a hétvégén felgyorsultak: Trump több vezetővel telefonon tárgyalt, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A Fehér Ház arra számít, hogy néhány ország a napokban nyilvánosan is támogatja a kezdeményezést.
Kontextus: A Hormuzi-szoros átjárhatósága kulcsfontosságú a Perzsa-öbölben a világ olajellátása szempontjából, ezért a blokád már most emeli az energiaárakat. Teherán jelenleg megakadályozza, hogy az Öböl menti országok exportálják olajukat, miközben az iráni nyersolajat szállító tankerek áthaladhatnak a szoroson, így az ország továbbra is exportálhat például Kína felé.
Közben az amerikai hadsereg folytatja az iráni célpontok elleni csapásokat, különös figyelemmel a Harg-sziget környékére. A Perzsa-öbölben fekvő olajterminál Irán exportjának mintegy 90 százalékát kezeli.
Az amerikai vezetés egyelőre nem támadta az olajlétesítményeket, de a háttérben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok akár át is veheti az ellenőrzést a sziget felett – ami komoly katonai jelenlétet igényelne.
Washington szerint egy ilyen lépés súlyos gazdasági csapást mérne az iráni rezsimre, ugyanakkor jelentős kockázatokkal járna, mivel Irán válaszcsapásokkal fenyegetheti a térség olajlétesítményeit, különösen Szaúd-Arábia infrastruktúráját.
