Hírek
Társadalom
bezárás
Budapest
drog
kormány
Kultúra
rendőr
szórakozás
A józsefvárosi klub mellett a hasonló sorsa jutó Arzenál alapítója is megszólalt a Forbes.hu-nak, aki hasonló bevételkiesésre számít. Az ügy legalább 150 munkavállalót érint. A bezárások jogi hátteréről a TASZ szakértője is elmondta a véleményét.
Februárban heteken át figyelte a rendőrség a VIII. kerületi Turbina Kulturális Központot, aminek március elejére lett meg az eredménye. Kábítószer-kereskedelem bűncselekménye miatt egy hónapra bezáratták Budapest egyik meghatározó független kulturális terét, amely koncertek, elektronikus zenei események, kiállítások, szakmai programok és közösségi rendezvények tucatjainak ad otthont.
Az eset nem egyedi. Mióta elfogadták az eddigi legszigorúbb magyar drogtörvényt, számos szórakozóhelyet és kocsmát zártak be, köztük az óbudai Symbolt, a ferencvárosi Arzenált, és a szegedi Sundert is. A razziák ellen már kétszer is bulizással tiltakoztak a Kossuth téren, és pár hete több tucat koncerthelyszín adott ki közös nyilatkozatot a klubok „vegzálása és az aránytalan fellépés” ellen, köztük a Turbina is. A kezdeményezéshez több száz iparági szereplő csatlakozott.
Cikkünkhöz több szórakozóhelyet is megkerestünk, hogy megértsük, pontosan milyen gazdasági hatásai vannak az ideiglenes bezárásoknak. Megkeresésünkre először a legfrissebben bezárt Turbina reagált. A józsefvárosi klub alapító-tulajdonosa szerint a döntés közel száz munkavállalót érint.
„Egy ekkora intézménynek több tízmillió forint költség havonta a fenntartása, a nálunk dolgozók bérét ilyenkor bevétel híján csak adományokból tudjuk majd finanszírozni” – írta a Forbes.hu-nak Papp László.
Hozzátette: a sok elmaradt rendezvény, az előre kifizetett külföldi fellépők, azok repjegyei, a rezsiköltségek, a bérek, a visszaváltott jegyek és a rengeteg felmerülő egyéb költség akár százmilliós veszteséget is okozhat a következő hónapban. A Turbina alapítója köszönetét fejezte ki azoknak, akik támogatták a klubot, kiemelve, hogy egy nap alatt egymillió forint támogatást sikerült összeszedni.
Papp László „koncepciós eljárásnak” nevezte az ügyet. „Minden jogi lehetőséget megragadunk, fellebezünk, ennek azonban nincs halasztó hatálya. A helyzet nehéz, mert a háborús veszélyhelyzet miatt a hatóságok sok mindent megtehetnek, amit amúgy nem” – írta.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Papp László, a Turbina alapító-tulajdonosa: „A helyzet nehéz, mert a háborús veszélyhelyzet miatt a hatóságok sok mindent megtehetnek, amit amúgy nem.” Fotó: Sebestyén László // Forbes
Papp szerint az eset a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette: kaptak megkeresést Lengyelországból és Németországból is. Úgy látja, a több mint tíz, erre az időszakra leszerződött külföldi zenei produkció menedzsmentje is értetlenül áll a helyzet előtt. „Ezzel a saját társadalmunkat, a nemzetközi megítélésünket is még jobban tönkre tesszük, ami rosszat tesz a turizmusnak, a vendéglátásnak is.
Felhívásainkat összesen több millióan látták, ez már komoly szavazatcsökkenést is okozhat a döntéshozóknak. Pedig az utolsó dolog, amit szerettünk volna, az belekeveredni a politikába.
Most a koncertszervezés helyett 100 fő dolgozik azon, hogy minél több emberhez eljusson a minket ért igazságtalanság” – fogalmazott.
Csokán András, a február utolsó hetében bezárt Arzenál alapítója is 100-120 millió forintos bevételkiesést projektál – igaz, az ő esetükben két hónapos intézkedésről döntött a rendőrség. Csokán megkeresésünkre azt írta, partnereik és alvállalkozóik alkalmazásában nagyjából 50 ember dolgozik, őket és családjaikat érinti a bezárás.
A döntést követően az Arzenál is közössége támogatását kérte. „Pár nap alatt több mint 2 millió forint gyűlt össze, amivel valamilyen szinten az állandó dolgozóink fizetéséhez hozzá tudtak járulni” – fejezte ki háláját. A klub alapítója elárulta azt is, hogy a helyszínt a következő két hónapban forgatásokra próbálják hasznosítani extra bevétel reményében.
„Továbbá a klubban lévő hang-, fény- és vizuáltechnika (LED fal) kiadásából tudnánk esetleg bevételhez jutni, hogy legalább részben kompenzáljuk a veszteségeket” – írta.
Csokán szerint a pandémia óta az emberek kimozdulási hajlandósága jelentősen visszaesett, ami miatt sorra tűnnek el a klubok és szórakozóhelyek. Úgy látja, a jelenségre az is rápakol egy lapáttal, hogy az elmúlt évek inflációja miatt megdrágult a főváros, a legmódosabb világvárosok árszínvonalával vetekszik. „Ha erre még rájön, hogy klubokat zárnak be és a vendégeket vegzálnak, akkor kinek lesz kedve Budapestre jönni, ha a szórakozás is szempont számára?” – tette fel a kérdést az Arzenál alapítója.
Hozzátette: az intézkedések hatására a jegyeladások a földbe álltak, úgy látja, az emberek félnek. Nem bizonyult tökéletes megoldásnak egy-egy rendezvény áthelyezése sem: Csokán állítása szerint az egyik ilyen eseményre mindössze az eredeti jegyváltók 40 százaléka nem ment el.
„Magyarország hagyományosan »nagyhatalom« a fesztivál- és bulikultúrában. Szomorú lenne a hosszú évtizedek alatt felépített renomét hónapok alatt lerombolni.”
Fotó: Arzenál // Facebook
Novemberi buli az Arzenálban. A szórakozóhelyet két hónapra záratta be a rendőrség, miután többen is arról számoltak be, hogy ott vásároltak kábítószert, közölte a police.hu. Fotó: Arzenál // Facebook.
Hogy tehetik ezt meg?
Novemberben jelent meg egy kormányrendelet, amely megerősítette a rendőrség jogkörét a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépésben. Indoklásként a háborús vészhelyzetre is hivatkozott a kormány. A szabályozás szerint a hatóságok ideiglenesen bezárhatják azokat a helyeket, ahol kábítószer-kereskedelem, a kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal vagy teljesítményfokozó szerekkel való visszaélés miatt indult büntetőeljárás. December végén törvényi szintre emelték a szabályozást.
A rendőrség az eljárás végéig, de legfeljebb három hónapra zárhatja be az érintett üzleteket vagy helyszíneket. A szegedi Sunder például a legszigorúbb büntetést kapta.
„Több probléma is van ezzel a szabályozással” – jelentette ki Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője.
Egyik ilyen, hogy nem tesz különbséget olyan esetek között, amikor az üzlet tulajdonosának a tudtával, vagy aktív részvételével történik a kábítószerterjesztés, például, ha egy kisboltban a pult alól árusítanak kábítószert, vagy egy szórakozóhelyen egy kívülről érkezett díler árusít.
„Utóbbi esetről az üzemeltetőnek rendszerint nincs tudomása, és a legjobb biztonsági intézkedésekkel sem feltétlen tudnak kiszűrni minden ilyen esetet. A végeredmény azonban ugyanaz: az üzletet, vagy szórakozóhelyet maximum 3 hónapra bezáratják.”
Kardos szerint alapvető probléma van azzal, hogy a rendelet értelmében nem számít, ha a klub tulajdonosa jóhiszeműen jár el és együttműködik a hatóságokkal, és már az első kábítószer terjesztés miatt indult büntetőeljárás okán bezárathatják a helyeket.
„Ez azt eredményezheti, hogy a klub tulajdonosa vagy személyzete jobban jár, ha nem értesíti a rendőrséget egy díler észlelése esetén, hanem saját hatáskörben próbál fellépni.”
A szakértő arról is beszélt, hogy az éjszakai élet a világ szinte minden pontján együtt jár a droghasználat bizonyos formáival – legyenek azok legálisak vagy illegálisak – így a klubéletben különböző gyakorlatokat dolgoztak ki ennek mérséklésére. „A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban (BKEF) épp tavaly alakult meg a Biztonságos Éjszakai Élet munkacsoport, ami részben pont ezeknek a jó gyakorlatoknak a hazai adaptációját vizsgálja. Szomorú, hogy ezt veri most szét az új rendelet nyomán az állam” – fogalmazott megkeresésünkre.
Kardos a Turbina esetére is kitért, szerinte újdonság, hogy a hely beszámolója szerint még egy több héten át tartott fedett akció sem talált semmilyen törvénybe ütköző tevékenységet, sőt, maguk a rendőrök emelték ki, hogy milyen profin működik a hely (ez utóbbi állítást a BRFK cáfolta, a Turbina azonban azt állítja, hogy felvétele is van erről). „Tudomásom szerint ez az első szórakozóhely bezáratási eset, ahol kizárólag fogyasztók vallomásai alapján zárták be a helyet” – mondta.
A drogjogi szakértő elárulta, hogy az üzemeltető ilyenkor fellebezhet, de annak eredménye bizonyosan csak a bezáratás után lesz, és mivel a jogszabályok szerint a bezáratás jogszerűen történt, nem is garantált, hogy pozitív eredménnyel zárul.
„Amíg a rendelet hatályban van, új jogi utakat kell kitalálniuk a helyeknek, a Turbina a megszólalásai alapján ezzel próbálkozik”.
Kardos elárulta, hogy a BKEF Biztonságos Éjszakai Élet munkacsoportjában a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetői egyöntetűen állították, hogy az 1-3 hónapos bezáratások a legtöbb hely számára a csőddel érnek fel és nulláról kezdhetnek el újra építkezni.
Egy éve kezdődött
Bár a törvény néhány hónapos, de a rendőrség már egy éve elindította a DELTA Programot, amivel az eddigieknél szigorúbban lépnek fel a kábítószerek ellen. Márciusban tartottak sajtótájékoztatót az elmúlt 12 hónapról, a 444 tudósítása szerint az elmúlt évben mintegy 11 ezer eljárást indítottak kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Az ügyek többsége továbbra is a fogyasztókhoz köthető, nagyjából 7 ezer esetben ellenük indult eljárás, miközben 1500–2000 esetben terjesztőkkel szemben intézkedtek.
A program indulása óta 3 tonna kábítószert, és több mint 2,2 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le. A korábban indított, azóta lezárult nemzetközi akciókkal együtt összesen 50 tonna drogot vontak ki a piacról. Azt is elárulták, hogy addig körülbelül 30 helyszínt zártak be: 7 zenés szórakozóhelyet, 5 vendéglátóhelyet, valamint több üzletet, köztük konditermet és kisállatkereskedést is.
A rendőrség szerint minden esetben azt mérlegelik, milyen gyakran és milyen típusú droggal történt kereskedelem az adott helyen, ez alapján döntenek a bezárás hosszáról.
Állításuk szerint nem a szórakozóhelyeket büntetik, hanem azokat a helyeket zárják le ideiglenesen, ahol a terjesztés történt. A tulajdonosok ugyanakkor jogorvoslatot kérhetnek, eddig tíz ilyen kérelem érkezett.
