Biztos, hogy napi háromszor kell enni, vagy teljesen rosszul csináljuk?

A legtöbbek által követett napi három főétkezés intézménye egy viszonylag modern találmány. De mit mondanak a szakértők, hány étkezés a legjobb az egészségnek?

Nagyon sokszor hallottuk, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, de mi igaz ebből valójában? A BBC hosszú és alapos cikkben foglalta össze az egészség és az étkezések számának összefüggését – érdemes az eredeti cikket is elolvasni, mert itt csak a főbb állításokat válogattuk össze.

---

A többség naponta háromszor étkezik: reggelizik, dél körül tart egy ebédszünetet a munkában, majd a vacsorája köré szerveződik a társasági és családi élete. Mielőtt rátérünk arra, hogy pontosan hányszor is érdemes étkezni, érdemes megvizsgálni, hogy mikor nem érdemes enni.

Sokan a szakaszos böjtölésre esküdnek, melynek lényege, hogy az étkezéseket egy nyolcórás időablakra korlátozzuk. Ennek az irányzatnak a hívei szerint ha naponta legalább 12 órán keresztül nem eszünk, lehetővé tesszük az emésztőrendszerünknek, hogy pihenjen.

A szakaszos böjtölést kutatók szerint ez a táplálkozási rendszer összhangban van azzal, ahogyan a testünk az evolúció során kialakult.

Szerintük ez lehetőséget ad a szervezetnek arra, hogy pihenjen, hatékonyabban raktározza az energiát, oda juttassa, ahol szükség van rá, és aktiválja azokat a mechanizmusokat, amelyek energiát szabadítanak fel a test tartalékaiból. A szakaszos böjt ezen felül segíti a vércukorszint szabályozását, és ha a vércukorszint kevésbé emelkedik meg, a szervezet kevesebb zsírt raktároz el.

Mi van, ha naponta csak egyszer eszünk?

Egyes szakértők szerint a napi egyszeri étkezés a legjobb. Ráadásul szerintük a napi egy étkezés nem járna folyamatos éhségérzettel. Ez részben azért van, mert a hűtőszekrények és szupermarketek megjelenése előtt az emberek akkor ettek, amikor éppen volt ételük.

A történelem során gyakran napi egy étkezés volt jellemző, például az ókori rómaiak is naponta egyszer, dél körül ettek,

mondja Seren Charrington-Hollins gasztronómiai történész. Ezen elmélet támogatói egyetértenek azzal, hogy az éhség sokszor inkább pszichológiai érzés. Tehát az, hogy dél körül éhesek vagyunk, az leginkább azzal függ össze, hogy megszoktuk, hogy délben eszünk, de ez valójában nem szükségszerű. Az adatok is azt mutatják, hogy ha a reggelit kihagyjuk, összességében kevesebb kalóriát fogyasztunk.

Mégsem érdemes naponta csak egyszer enni

A napi egyszeri étkezést illetően a szakértők megosztottak, például ezt a módszert egyáltalán nem ajánlják cukorbetegeknek, sőt, vannak, akik szerint a napi egy étkezés növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ők azzal érvelnek, hogy a vércukorszint alacsonyan tartásához rendszeresebb étkezésre van szükség, mint napi egy alkalom, mert így a szervezet nem hiszi azt, hogy éhezik, és nem szabadít fel túl sok glükózt, amikor végül eszünk.

Tehát ezeket a szempontokat figyelembe véve úgy tűnik, hogy mégis a nap két-három étkezés az ideális, különösen akkor, ha a kalóriák nagy részét a nap elején fogyasztjuk.

A késő esti étkezések ugyanis összefüggésbe hozhatók különböző anyagcsere- és szív-érrendszeri betegségekkel, például cukor- és szívbetegséggel.

A reggelizés kultúrtörténete

Bár a túl korai étkezés sem ideális, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen ki kell hagynunk a reggelit. Néhány kutatás szerint érdemes egy-két órát várni ébredés után az első étkezéssel. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a reggeli, ahogyan ma ismerjük, viszonylag új jelenség. Az ókori görögök vezették be először a reggeli fogalmát: borba áztatott kenyeret ettek, majd egy szerény ebédet, végül egy kiadós vacsorát.

A modern kultúrában a reggeli kezdetben az arisztokraták kiváltsága volt. A 17. században kezdett elterjedni, amikor azok engedhették meg maguknak, akiknek volt idejük és pénzük egy nyugodt reggeli étkezésre. A ma megszokott reggeli fogalma a 19. századi ipari forradalom idején alakult ki, amikor a munkarend bevezetésével a napi három étkezés természetessé vált.

Jó, most már áruld el, hogy mikor és mennyit ehetek!

A tudomány azt sugallja, hogy

a legegészségesebb étkezési minta valószínűleg az, ha naponta két vagy három alkalommal eszünk, hosszabb éjszakai böjtöt tartunk, nem eszünk túl korán vagy túl későn, és a kalóriák nagy részét a nap korábbi részében fogyasztjuk el.

De enélkül is lehet egészségesen étkezni, mert mindenkinek más a saját bioritmusa és időbeosztása. Már az is nagy változást hozhat, ha egy kicsit későbbre tolod az első étkezést és előrébb hozod az utolsót. Ha ezt rendszeresen teszed anélkül, hogy bármi mást változtatnál, az nagy hatással lehet – javasolja a BBC cikke.