Meddig tarthatja fenn a káoszt Irán? Így hat a világra a Hormuzi-szoros lezárása
Rendkívül gyorsan zajlanak az események a Perzsa-öbölben, ahol jelenleg háború dúl. A világ kőolaj- és földgázkészleteinek jelentős része érkezik a területről, azonban a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost Teherán lezárta. Ez azonnal az egekbe lökte az energiahordozók árát. Kinek fáj a legjobban a kőolaj ütőerének blokádja? Meddig tarthatja fenn Irán a káoszt? Mit léphet Donald Trump, és mennyire viseli meg a magyar pénztárcákat a krízis? Ezekről beszélgettem a Forbes Money podcast vendégével, Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajpiaci elemzőjével.
ITT A FORBES MONEY PODCAST!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indít a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
Podcastunk múlt heti vendégei Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, és Beschenbacher Kornél, az SPB privátbanki igazgató-helyettese voltak.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, és a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken is.
A Hormuzi-szoroson halad keresztül a világ kőolajtermelésének a 20 százaléka, illetve a globális export 40 százaléka. Sok ország maga finomítja és használja fel a kitermelt olaját, viszont a világpiacra küldött mennyiség majdnem fele ezen a szűk csatornán jut el a világpiacra. Nem beszéltünk még a cseppfolyósított földgázról. Katar – az ország a termelés 19 százalékát adja – kizárólag ezen a vonalon tudja értékesíteni az energiahordozót.
Pletser Tamás fontosnak tartotta már a beszélgetés elején hangsúlyozni a szoros jelentőségét. Beszélgetésünk pillanatában (kedd délelőtt vettük fel) még nem volt teljesen lezárva az átkelő – amit Irán azóta megbénított –, de már a részleges blokádnak is az egész világra kiterjedő hatásai voltak. Európa energiaimportőr, ezen belül is a kelet-közép-európai régió nagyon kitett az energiahordozók világpiaci árának. Európa az LNG készleteinek csak 8 százalékát szerzi be Katartól, de ha a Perzsa-öbölből nem jut ki az áru, az megemeli az amerikai és a orosz gáz árát is.
A helyzet a legjobban a távol-keleti országoknak fáj. Kína, Japán, Dél-Korea és India is jelentős mennyiségű olajat és földgázt szerzett be az öböl menti országoktól. Ezt a mennyiséget pótolniuk kell, ebben pedig Oroszország minden bizonnyal segítségükre siet.
Kőolaj van bőven, a logisztika a kulcskérdés
Pletser Tamás elmondta, hogy a Perzsa-öbölben tapasztalható konfliktus nem feltétlenül azért fáj, mivel a kőolajtermelés ezzel lelassult. Kiemelte, hogy a világon jelenleg túlkínálat van az energiahordozóból, különösen a Közel-Keleten. Azonban az ellátási lánc megszakadása a Hormuzi-szoros lezárásával messzire gyűrűző hatásokat indít el.
Ha egy héten belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül, akkor 100 dollár fölé ugorhat a Brent világpiaci ára
– mondta Pletser Tamás, de hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok még ez előtt elintézi, hogy a szállítások folytatódhassanak. Donald Trump számára a félidős választások előtt nem járható út, hogy az üzemanyagok ára az egekbe szökjön.
Az elemző arra számít, hogy – amennyiben a Hormuzi-szoros ismét járható lesz – a Brent árfolyama 70–80 dollár közé rendezkedik be a következő hónapokban, majd az év végén kezdhet el korrigálni.
Mi lesz Iránnal?
Több mint valószínű, hogy Irán nem lesz képes hosszú távon fenntartani a blokádot a Hormuzi-szorosban, azonban egy állandó fenyegetettséget jelenthet, időközönként elindított rakétákkal. A csatornán hajózó tankereket a biztosítók nem biztosítják a háborús területeken, a tulajdonosok pedig nem vállalhatják be, hogy ezek a szállítóeszközök megsérüljenek. Az iráni erők így azzal okozhatnak ársokkot hosszabb távon a világon, ha gerilla harcmodorral, váratlan pillanatokban támadnak rá egy-egy hajóra. Ezzel folyamatos feszültséget keltenének, ami magasan tartaná az olaj- és földgázárakat.
Pletser Tamás szerint arra van a legkisebb esély, hogy Iránban rezsimváltás legyen. Donald Trump ezt tűzte ki célul, viszont nagyon hosszú háborút jelentene, ha az ígéretét be is akarná váltani.
Az valószínűbb, hogy a teheráni rezsim teljesen összeomlik, akár még meg is erősödik a harcok nyomán. Ez agresszívabb külpolitikát jelenthetne, ami a geopolitikai racionalitást is nélkülözheti. Ez a legrosszabb forgatókönyv.
Azt is észben kell tartani, hogy a Hormuzi-szoros Iránnak is kulcsfontosságú, hiszen a saját exportját is ezen a csatornán bonyolítja. Fontos bevételtől vágja el magát az ország, ha a blokádot hosszasan fenntartja. Irán napi 3,3 millió hordó kőolajat termel, ebből másfél milliót exportál. Ami talán még fontosabb, hogy Irán jelentős élelmiszerexportra szorul, amit szintén a szoroson keresztül tud beszerezni. Tekintettel arra, hogy a környező országokat is magára haragította Teherán, sejthető, hogy a blokád mielőbbi feloldása lesz a logikus lépés.
A legkisebb esély arra van, hogy Iránban egy Nyugat-barát vezetés kerüljön hatalomra. Fontos emlékezni, hogy a helyi rezsim vallási alapon szerveződött, így nem valószínű, hogy a változás ilyen irányba indulna el. Az más kérdés, hogy mit tehet Teherán, ha az öböl menti országokkal ilyen feszült helyzetet alakított ki.
Összefoglalva a helyzetet, a jelenlegi forgatókönyv szerint Irán hosszabb ideig okoz majd zavart az ellátási láncban, viszont a Hormuzi-szoros lezárása nem lesz fenntartható. Az Egyesült Államoknak gyorsan döntenie kell, hogy meddig kívánnak a darázsfészekben maradni, hiszen a félidős választásokra nem fordulhat rá Trump egy háborúval. A kőolaj- és földgázárakban egy 15–20 dolláros emelkedés beágyazódhat, ami csak az év vége körül korrigálhat vissza. Az inflációs nyomás nagy lesz Európán, ami ellen a jegybankoknak nehéz lesz fellépni. A globális növekedési pálya egy időre megtörik, a gazdaságélénkítő kamatcsökkentéseket pedig minden bizonnyal elhalasztják a központi bankok.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
