Lehet, hogy ebben az is benne van, hogy ha átfoglalsz, de közben mással el tudsz utazni és a Wizz-járat is elindul, akkor buktad a jegyárat. Ha viszont visszatérítést kérsz, már nem tudsz később átfoglalni akkor se, ha nem sikerül mással elutazni. Én valószínűleg kivártam volna a törlési értesítés megérkezésekor. Pár nap alatt kiderül, hogy van-e más eljutás és akkor jöhet a döntés az átfoglalásról vagy törlésről.
De nekem Pegazusos foglalásom van visszafelé, így kicsit más a megközelítés. Ugyanez érvényes azokra, akik Etihaddal, Emirates-el, Flydubai-jal vagy AirArabiával utaznak, ezek a cégek ugyanis azonnal újraindulnak, amint lehet, nem mondták azt, hogy egy hétig tuti nem repülünk. Amint kinyit a légtér, ők indulnak. Ezeknél könnyebben megvárhatjuk a tényleges újrandulást arra figyelve, hogy amikor törlik a járatunkat, mindig foglaljunk át gyorsan a lehető legközelebbi elérhetőre. Igaz, ha elhúzódik a leállás, a sor az átfoglalásra az újabb és újabb belépő utasokkal folyamatosan nő.
Ha Wizz-foglalásunk van és nem akarunk minimum egy hetet ott dekkolni, jönnénk minél hamarabb, új jegyet a most lezárt repterekről is vehetünk több más légitársasággal is a következő napokra. Az árak Európa felé természetesen elszálltak, sok járat pedig tele is lett az átfoglalókkal, de Isztambul például 100 euró körül elérhető Sardzsából Air Arabiával. Ebből biztos vettem volna, ha pedig nem indul, lehet ezt is pakolgatni át mindig a következő elérhetőre. Az, hogy Isztambulból haza hogy jön tovább az ember, ha egyszer odáig sikerül eljutni, már részletkérdés, jegyet arra csak akkor vennék, ha már biztos, hogy indul a gép az Emírségekből.
Most következik az a verzió, hogy szárazföldön lógunk meg a lezárt régióból. Rögtön fontos megjegyezni, hogy ezt a megoldást a hatóságok nem javasolják, mert egyrészt az a kérés, hogy maradj zárt helyen, másrészt bizonytalan a közút és a határátkelés is. De mégis csak kézenfekvőnek tűnik, hogy ha Maszkat újranyitott és lehet is találni járatokat Európa felé a következő napokra (Isztambul itt is a legolcsóbb, de már inkább 200 euró), akkor ezt ki lehet használni. Persze odáig még ha a napi 3-4 busz teltházas, kell más megoldás, végszükségben határig és határtól ott a taxi.
Mellesleg pont ezt csinálta az Austrian Airlines a Dubajban ragadt pilótáival és légiutaskísérőivel, megszervezte a kimentésüket Ománon át, ők már haza is értek Bécsbe. Persze nekik volt bérelt helyük a járatra.
A lényeg, hogy ne Budapestre keressünk jegyet, hanem bárhova, ahonnan már működik a légiközlekedés.
Na és ezt amúgy kifizeti a Wizz Air, aki egy hétig nem visz el? A jó hír az, hogy ki kell neki. Ha ő nem tud elvinni és az utas megoldja maga mással, akkor utólag be lehet rajtuk vasalni. Persze a Wizz-jegy ára ilyenkor nem jár vissza. Természetesen ha a refund mellett döntöttünk, vagyis már visszakértük a jegy árát rögtön a törlés után, akkor nincs térítés a saját szervezésű hazaút után.
Fontos, hogy ha nem EU-s légitársasággal utazunk hazafelé, akkor az uniós utasjogi szabályok nem vonatkoznak ránk. Wizz Airnél tehát igen, Emirates-nél, Etihadnál és Flydubai-nál nem. (Kifelé, az EU-ból indulva mindre vonatkoznak.) Az ő döntésük, hogy mit adnak, persze visszatérítés, áfoglalás mindenkinél jár. De már ellátást, szállást nem kötelesek biztosítani, más kérdés, hogy a jó hírük védelme érdekében azért szoktak.
Ha már EU-s utasjogi szabályok: a pénzbeli kártalanítás, az a bizonyos 600 euró esetünkben nyilván nem jár, egyértelmű vis maior okozza a törléseket, a szolgáltatók nem tehetnek róla.
Biztos jóleső érzés feliratkozni a konzuli védelemre, de gyakorlati haszna ritkán van. Ha hamar haza akarunk jutni, akkor csak magunkban bízhatunk, nekünk kell megkeresni és mérlegelni a kínálkozó lehetőségeket. Várhatjuk is a segítséget kényelmesen, de akkor várhatóan később jutunk haza. Az elképzelhető, hogy ha bejelentik az újranyitást, akkor pótgépeket is küldenek a légitársaságok, hogy minél hamarabb mindenki hazajuthasson, de ettől még ma senkinek halvány segédfogalma se lehet arról, hogy mikor lesz kellően biztonságos a repülés annyira, hogy a forgalom újraindulhasson.
Végül kénytelen vagyok még egy bekezdést idebiggyeszteni arról, hogy borzasztó sok túlzó baromság jelenik meg nem csak a közösségi médiában az aktuális helyzetről, de sajnos lapok címadásaiban is. Lángokban állt a Burj Al Arab szálloda és megtámadták már Ciprust is a brit bulvár leaglja szerint. Az érintett országok hatóságai külön is felhívták a figyelmet arra, hogy senki se terjesszen rémhíreket, de ezt persze nehéz kordában tartani. Ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos tehát, hogy hiteles hírforrások alapján tájékozódjunk.
