„Izgatottan lépünk be hét új piacra, ahol a jelenlegi piacvezetők már túlságosan kényelmes helyzetbe kerültek. Úgy gondoljuk, ideje magasabbra tenni a lécet, felkavarni az állóvizet, és nagyobb értéket teremteni a kategóriában.”
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor erős versengés és konszolidációs hullám zajlik. A technológiai vállalatok egyre élesebb harcot vívnak a több milliárd eurós élelmiszer-kiszállítási piacon.
Az Ubert a terjeszkedés most több kulcspiacon is közvetlen versenyhelyzetbe hozza a Wolttal, amelyet 2022-ben vásárolt fel az amerikai ételfutár-óriás, a DoorDash.
Európa-szerte gyakran cserélnek gazdát a különböző gyorsfutármárkák. Múlt heti hír például, hogy az Uber felvásárolja a Getirt Törökországban, ahol már eddig is jelen volt a Trendyol Gón keresztül.
Kivonulásokból sincs hiány, legutóbb épp a Wolt hazájában, Finnországban fújt visszavonulót a Delivery Hero-féle Foodora (pont utána jelentkezett be az Uber Eats a finn piacra).
Ami az Uber Eatset illeti, Romániában hat évvel az eredeti kivonulás után próbálkoznának most az újraindulással – akkor több piacról is egyszerre távoztak. Románia azért is érdekes, mert az Uber Eats így a negyedik nagy gyorsfutár-szolgáltató lenne ott a Wolt, a Glovo és a Bolt mellett.
Az Uber részesedése növekvő pályán a fő európai piacokon, köztük az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban. A cég szerint a növekedés egyik kulcsa, hogy képesek keresztértékesítéssel megszólítani azokat az ügyfeleket, akik már használják a fuvarmegosztó szolgáltatásukat.
Az már más kérdés, hogy az Uber tőzsdei árfolyama az elmúlt hónapokban nyomás alá került, a befektetők aggódnak a világszerte terjeszkedő önvezető taxiszolgáltatások hatása miatt.
Susan Anderson erről azt mondja, hogy az Uber a kiszállítás automatizálásán is dolgozik drónok és robotok bevezetésével,
az Egyesült Államokban pedig már jelentős számú önvezető jármű működik a kiszállításban, ami költségmegtakarítást hozott.
Itthon?
Vajon lesz-e Uber Eats Magyarországon is? A Forbes Checkout megkereste az Uber magyarországi sajtóképviseletét. A cég azt válaszolta:
„jelenleg nincs megosztható információnk arról, hogy a jövőben elindul-e az Uber Eats Magyarországon”, de „mindig keressük az új lehetőségeket, hogy az alkalmazást még több felhasználó számára elérhetővé tegyük”.
Ebből persze nem következik, hogy később ne indulhatna el nálunk is a szolgáltatás, de a jövőt tekintve érdemes néhány szempontot mérlegelni.
1. A covid alatt volt legutóbb háromszereplős a magyar gyorsfutárpiac, 2022-ben üzleti okokból szűnt meg a Bolt Food szolgáltatás. Ha a gyorsfutárcégek és a saját online szupermarketet üzemeltető vállalataik 2024-es árbevételét nézzük, a Wolt és a Foodora nagyjából 60–40 százalékos arányban oszthatják fel a hazai piacot. Ebből kifolyólag nehezen bír el kettőnél több szereplőt a magyar piac. Egy harmadik belépése akkor lehet reális, ha lát esélyt arra, hogy részesedést csípjen el a meglévő szereplőktől – például akkor, ha az első és a második között egyre jobban nyílik az olló. Persze a turbulens piaci folyamatok miatt azt sem lehet kizárni, hogy egy régi szereplő szinte egyik pillanatról a másikra vonul ki, ha az anyacég alulteljesítőnek ítéli meg az adott piacot. Vagy hogy egy ambiciózus tech óriás egy, már működő márka üzemeltetőjének felvásárlásával próbál terjeszkedni.
2. Az Uber stratégiája világszerte – így Magyarországon is –, hogy egyenként próbál win-win partnerségeket kialakítani, alkalmazkodni a helyi szabályozásokhoz, és így vagy úgy, de elindulni. Az amerikai cég mindig is hírhedt volt az erős lobbitevékenységéről. Ez az, ami akár hátráltathatja is az Uber Eats magyarországi esélyeit. Itthon ugyanis az Uber technikailag nem fuvarmegosztóként, hanem taxiszolgáltatásként van jelen – igaz, alkalmazással működik –, márpedig egy taxi- és egy ételfutár-szolgáltatást nehezebb integrálni vagy keresztpromózni. Egyszerűen nem ugyanaz a technológiai élmény társul a magyarországi Uber márkához, mint azokban az országokban, ahol klasszikus, közösségi fuvarmegosztó platformként működik.
3. Ami a magyar kormányt és a hatóságokat illeti, a gyorsfutárcégek régóta kiemelt figyelemben részesülnek, az elmúlt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium egyre aktívabban vegzálja a Woltot és a Foodorát is. Ez nem is meglepő, hiszen a kiszállítási idők, a szolgáltatási minőség betartása, valamint a harmadik országbeli futárok alkalmazása és foglalkoztatási formája fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékeny terület. Vizsgálatokkal, bírságokkal és konzultációkkal kifejezetten hatékonyan lehet politikai tőkét kovácsolni a sok éve laza keretek között működő platformgazdasági modellből.
„Nagyon szem előtt vagyunk a városban, könnyen beszédtémává váló terület a mienk”
– foglalta össze még tavaly a Foodora Magyarország ügyvezetője, Garay Péter. Ha az Uber Eats esetleg Magyarországra érkezne, számolnia kell vele, hogy a szabályozók vele sem fognak kesztyűs kézzel bánni. Megjegyzem, az Uber Taxinak pont ezért jöhetett kapóra, hogy a Főtaxin keresztül indult el.
Bárhogy is alakuljon, a Forbes Checkout azt hallotta, hogy a hazai szereplőket is váratlanul érte az Uber Eats romániai bejelentkezése. Így elképzelhető, hogy egy esetleges magyarországi indulás is hasonlóan a semmiből fogja érni a szektort.
