Népszavazáson egyszer már elbukott az euró, most újra fontolgatják a bevezetését ebben a tagállamban

A vitát ezúttal nem elsősorban gazdasági, hanem geopolitikai érvek fűtik. Az orosz fenyegetés, Kína térnyerése és Donald Trump „Amerika az első” külpolitikája rávilágított arra, mennyire kiszolgáltatottak a kisebb gazdaságok a nagyhatalmi vetélkedés korában. 

Mi történt? Svédország most már a NATO teljes jogú tagja és az uniós partnereink mellett erősítjük a védelmünket. De egy lábbal még mindig kívül állunk: nem vagyunk tagjai a valutakooperációnak – mondta Cecilia Rönn, a Liberális Párt képviselője egy parlament előtti interjúban Stockholmban. A Portfolio a Bloombergre hivatkozva számolt be arról, hogy egy Rönn kezdeményezésére tartott vitán Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter bejelentette, hogy támogatja az euróbevezetés előnyeit és hátrányait feltáró vizsgálat elindítását. A szeptemberi választások előtt ez egyelőre csak a párbeszédet nyitja meg, a tényleges elemzés a voksolás után kezdődne.

Kontextus. A fordulat mögött egy befolyásos svéd közgazdász, Lars Calmfors áll, aki a 2003-as népszavazás előtt a kormány euró bevezetésének előnyeit és hátrányait vizsgáló szakbizottságát vezette, és akkor még óvatosságra intett. Most viszont az euró mellett érvel.

Ez az Európával való több együttműködéshez való hozzájárulás lenne, amire úgy tűnik, hogy szükségünk van. Természetesen Oroszország, Kína és az USA miatt, ami sokkal megbízhatatlanabb lett

– mondta Calmfors.

Miért fontos ez? A közgazdász szerint az eurózóna kereskedelemre és közvetlen külföldi befektetésekre gyakorolt pozitív hatása jelentősebbnek bizonyult, mint amit két évtizede vártak. Emellett a svéd és az eurózónás gazdasági ciklusok jelentősen közeledtek egymáshoz, így az önálló monetáris politika jelentősége csökkent. A svéd államadósság alacsony szintje pedig lehetővé teszi, hogy szükség esetén a költségvetési politika vegye át a stabilizáló szerepet.

Hogy állnak ehhez a svédek? Miközben az üzleti szféra régóta sürgeti a váltást, a svédek csaknem fele továbbra is ellenzi az eurót és csupán harmaduk támogatja. Igaz, ez az adat sokkal kedvezőbb, mint egy évtizede, amikor még a lakosság 75 százaléka ellenezte a közös valutát, de a szükséges mértékű támogatottságtól még messze van. 

Mi jöhet ezután? Mivel 2003-ban népszavazással döntöttek, a politikusok nehezen kerülhetnék meg az újabb referendumot. A pártok közül egyedül a kétszázalékos támogatottságú Liberálisok állnak egyértelműen az euró mellett. A Mérsékelt Párt és kisebb szövetségesei csak a vizsgálatot támogatják, a közvélemény-kutatásokat vezető szociáldemokraták nem foglaltak állást. A Zöldek és a Baloldal ellenzik a csatlakozást, a második helyen álló, mintegy húszszázalékos támogatottsággal bíró Svéd Demokraták pedig a leghatározottabban elutasítják azt. Ha a politikai és társadalmi akadályokat sikerülne leküzdeni, a korona feladása Calmfors becslése szerint legalább négy évet venne igénybe.