Siralmas adatok: lehet, hogy csak egy darab papír, de a hiánya nem segíti a magyarokat a nyelvtanulásban
A kötelező nyelvvizsga sokáig nyűg volt, mégis keretet adott a nyelvtanulásnak. A megszűnése után ez a keret is szétesett.
Mi történt? Tavaly 56 430 vizsgázóból 43 831 sikeres nyelvvizsga született valamilyen idegen nyelvből, írta meg a Népszava az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái alapján (előzetes adatok, áprilisban véglegesednek a 2025-ös statisztikák).
Miért fontos ez? 2024-ben még 58 969-en próbálkoztak meg nyelvvizsgával, és 46 649 vizsga zárult sikerrel. Azaz folytatódik a csökkenő trend, még úgy is, hogy az első sikeresen letett nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál. Hat év alatt felére esett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont ügyvezetője, Rozgonyi Zoltán 5 százalékosra becsüli a nyelvvizsgázók egy év alatti visszaesését – ez alacsonyabb arány lenne, mint a korábbi években, de így is csökkenés. Rozgonyi szerint a lakossági piac lényegében összeomlott, a nyelviskolák piacát már főként a vállalati, intézményi oktatás jelenti.
Kontextus. A nyelvvizsgázók száma 2020 után kezdett meredeken csökkenni, miután a kormány nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, majd 2023-tól teljesen eltörölte a diploma megszerzéséhez szükséges középfokú nyelvvizsga-kötelezettséget.
Hogyan tovább? A G7 gyorselemzése szerint a hazai nyelvtanulás javuló trendjét törheti meg a nyelvvizsgák bezuhanása, de a szabályozás változása mellett valamekkora hatása annak is lehet a visszaesésre, hogy a fiatalok száma is csökken.
Uniós viszonylatban? Az Eurostat-adatok szerint 2007 és 2022 között az egy idegen nyelvet sem beszélők aránya az EU-ban 37,4-ről 25,3 százalékra csökkent. Magyarországon ennél jóval magasabb bázisról indultunk, de nagyobb volt a javulás, 75-ről 51 százalékra. A gond az, hogy a nyelvvizsga-követelmény eltörlése az idegennyelv-tanulás egyik legfontosabb külső ösztönzőjét, a nyelvvizsgát érinti.
