Rendkívüli kárrendezést kapnak a Kósa Lajoshoz több szálon kötődő agrárcég károsultjai – így juthatnak a pénzükhöz a gazdák

A megkárosított gazdáknak csak néhány hét áll rendelkezésre, hogy jelezzék a kárrendezés iránti igényüket.

Mi történt? Az állam méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt azoknak a termelőknek, akiknek a Bászna Gabona Zrt. nem fizetett. A kérelmek elbírálásáért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felel – közölte NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kedden sajtóközleményben.

A kárrendezéshez az érintetteknek be kell nyújtaniuk a kárigényüket a falugazdászoknál. A NAK azt javasolja, hogy minél előbb foglaljanak időpontot.

A mátészalkai székhelyű Bászna Gabona Zrt. ellen induló végrehajtási eljárásról szóló hírek január 26-án, hétfőn jelentek meg.

Kik jogosultak a kárrendezésre? A kérelmeket azok a természetes személyek, kis- és mikrovállalkozások nyújthatják be, akiknek többek között a gabona termelésével, szállításával és tárolásával kapcsolatban van követelésük a társasággal szemben. Erre a vonatkozó rendelet hatálybalépésétől számított 30 nap áll rendelkezésre. A határidőn túl benyújtott kérelmek automatikusan elutasításra kerülnek.

Mit kell tudni a cégről? A vállalat korábban Kósa Lajos családjához volt köthető, Kósa testvére, Kósa Karolina Éva tulajdonos is volt korábban. A cég növekedése elképesztő volt az utóbbi években, míg 2021-ben csak 1 milliárd forint volt a bevétele, 2024-ben már 15 milliárd forintot látni a cégregiszterben. Viszont a bevétellel együtt a hitelállomány is nőtt, több milliárd forintosra. A cég üzletpolitikáját a szakmában nem értették, ugyanis „olyan áron vállaltak betakarítást, amiről nehezen látható, hogy hogyan jöhetett ki”.

A cég a becslések szerint akár tízmilliárd forintot is meghaladó összeggel tartozik partnereinek, miközben készlethiány, kifizetetlen követelések és rendőrségi feljelentések sora nehezítette a helyzetet. Nagy István agrárminiszter korábban arról beszélt, hogy a cég várható csődje esetén a felszámolási eljárásban lefoglalásra kerülő vagyon és a „kormány helytállásából” kártalanítanák a gazdákat és a kis- és közepes vállalkozókat.