Nem segítette ki Karácsonyékat az Alkotmánybíróság, ezt lépik a szolidaritási hozzájárulás ügyében
Döntött is, meg nem is az Alkotmánybíróság (AB) a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűségének ügyében.
Mi történt? „Az Alkotmánybíróság a keddi végzésében érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival” – írta ki Facebook-oldalára Karácsony Gergely, miután az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást. Budapest főpolgármestere kijelentette: az alkotmánybírósági döntés után is folytatni fogják a közigazgatási pert, mondván: „Tovább küzdünk az igazunkért a bíróságok előtt.”
Kontextus. A Forbes.hu-n több alkalommal is beszámoltunk a főváros és a kormány csörtéjéről a szolidaritási hozzájárulás kapcsán. December végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterrel is vitába keveredett az adó miatt. Őrsi ekkor arról posztolt, hogy 2019 óta tizenötszörösére növelte a kormány Budán a szolidaritási hozzájárulást, ami 2026-ban a négymilliárd forintot is meg fogja haladni. A nemzetgazdasági miniszter válaszában nem foglalkozott az inflációval.
Mit kell még tudni? Az Alkotmánybíróság keddi végzésében azt írta: „a 2024-ben a szolidaritási hozzájárulás tárgyában hozott, ügydöntő határozatában foglaltak változatlanul irányadóak, ítélt dolognak minősülnek.” Két évvel ezelőtti döntésük szerint „csak tisztességes eljárásban állapítható meg a szolidaritási hozzájárulás összege, a kormányzatnak pedig biztosítania kell, hogy az elvonás ne legyen túlzó, az önkormányzati feladatellátást veszélyeztető mértékű.” A különbség a Fővárosi Törvényszék és az Alkotmánybíróság véleményében a tisztességes hatósági eljárás meghatározásában van, az AB szerint ebben az esetben korrekt volt a folyamat.
