A kereskedelmi háborúk az árukról szólnak. A vámok emelkednek, az import lassul vagy blokkolják az exportot. A tőkefegyverkezési háború ennél tovább megy: azt a pénzáramlást veszi célba, amely magát a kereskedelmet finanszírozza.
Amikor egy ország kereskedelmi hiányt halmoz fel, azt finanszíroznia kell. Ez a finanszírozás gyakran külföldről érkezik: külföldi kormányok, intézmények és befektetők vásárolják az adott ország kötvényeit, részvényeit vagy devizáját.
Idővel ezek a pénzügyi kapcsolatok hatalmasra nőnek. Külföldi kormányok – köztük például Kína és Japán – birtokolják az Egyesült Államok mintegy 38 ezer milliárd dolláros államadósságának körülbelül 25 százalékát.
Egy tőkefegyverkezési háborúban ezek a kapcsolatok zsarolási eszközzé válnak.
Az országok befagyaszthatják vagy lefoglalhatják egymás eszközeit, korlátozhatják a hozzáférést a tőkepiacokhoz, visszafoghatják a hitelezést, a befektetéseket vagy akár a fizetési rendszerek használatát is.
Nem ma kezdték: szankciók, embargók, blokkok
Mindez ez nem újdonság, Dalio történelmi kutatásai szerint ez a minta újra és újra megismétlődik.
Példákat hoz már a 17. századból, amikor a Hollandia tengeri blokádokkal uralta a globális kereskedelmet, elvágta riválisait – például Portugáliát – a kulcsfontosságú útvonalaktól, és végül csődbe taszította a portugál és spanyol kereskedelmi birodalmakat.
Hivatkozik az első világháború előtti évekre is, amikor Németország korlátozta Oroszország hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, súlyos pénzügyi feszültséget okozva, amely gyengítette az orosz gazdaságot és belső instabilitást idézett elő. A második világháború előtti időszakban pedig az embargókra és eszközlefoglalásokra mutat rá – köztük az Egyesült Államok Japán elleni olajembargójára –, amelyek jóval a fegyveres konfliktus előtt fokozni kezdték a gazdasági nyomást.
A modern konfliktusokban Dalio az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat emeli ki: eszközbefagyasztásokkal, dollártranzakciók tiltásával és a globális fizetési rendszerekből való kizárással próbálták elszigetelni ezeket a gazdaságokat, ellehetetlenítve a kereskedelem, az állami költekezés és a katonai tevékenység finanszírozását.
Ebben a háborúban a dollár az adu – vagy mégsem?
Az Egyesült Államok ebben a típusú konfliktusban különösen erős pozícióban van. A dollár a világ tartalékvalutája, a globális kereskedelem és pénzügyi rendszer jelentős része ezen keresztül zajlik, a jegybanki tartalékok közel 60 százalékát dollárban tartják. Ez jelentős befolyást ad Washington kezébe.
Ugyanakkor sérülékenységet is teremt.
Ha a geopolitikai feszültségek fokozódnak, a külföldi befektetők dönthetnek úgy, hogy elfordulnak a dollárban denominált eszközöktől, visszafogják az amerikai államadósság vásárlását – vagy akár el is adják azt. Az olyan eszközök, amelyeket nem lehet befagyasztani, szankcionálni vagy egy másik kormány által kontrollálni, például a bitcoin, vonzóbbá válhatnak.
„Amikor konfliktusok vannak, geopolitikai konfliktusok, még a szövetségesek sem akarják egymás adósságát tartani – mondja Dalio. – Inkább egy kemény eszközhöz fordulnak. Ez logikus, tényeken alapul, és a világtörténelem során újra és újra megismétlődik.”
A „kemény eszköz” alatt Dalio a pénzügyi rendszeren kívüli eszközöket érti. A legkézenfekvőbb példa az arany – és nem meglepő módon kedden (is) ide menekültek a befektetők.
Az arany ára egy nap alatt 3,25 százalékkal emelkedett, ami október óta a legerősebb napi teljesítménye. Az elmúlt egy évben az arany árfolyama 75 százalékkal nőtt, unciánként 4 053 dollárra. Az ilyen mértékű napi ugrás ritka a nemesfém piacán: 2004 óta mindössze 47 alkalommal zárt az arany 3 százaléknál nagyobb napi emelkedéssel.
A szintén kormányzati kontrollon kívüli eszközként emlegetett bitcoin ezzel szemben az elmúlt 24 órában 4 százalékkal esett, 89 341 dollárra, és az elmúlt 12 hónapban összességében 12 százalékos mínuszban van.
Ez azt is mutatja, hogy a kötvény-, deviza- és árupiacokon a geopolitikai bizonytalanság tartós kilengéseket hozhat, ami rövid távon kockázatot, hosszabb távon viszont szelektív befektetési lehetőségeket teremt.
