Hol van a legtöbb tőkejövedelem: előzi-e Felcsút Budapestet?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megnézte, hogyan oszlottak el a tőkejövedelmek az országban.

A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózás utáni jövedelmet jelenti (például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában, de nincs benne a bankbetétek hozama vagy az állampapír-kifizetések), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket.

Tőkejövedelem: több lett-e a zsebünkben?

A NAV adatai szerint 2024-ben a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 356 ezerről 362 ezerre, mintegy 1,5 %-kal nőtt. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2840 milliárd forint volt, ami 7%-os növekedés 2023-hoz viszonyítva.

Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 7,8 millió forint volt, ami egy lakosra vetítve 291 ezer forintot jelent.

A 2024. évi tőkejövedelmek települések szerinti alakulását is megvizsgálta a GKI. Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem 11 millió forinttal. Ettől lényegesen elmarad az ország többi része: a vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban 7,4 millió forint, a városokban 6,5 millió forint, míg a nagyközségekben és községekben 6,2 millió forint nettó tőkejövedelme képződött a tőkéseknek.

A fővárosban összpontosul a teljes nettó tőkejövedelem 35%-a, miközben a tőkések 25%-a lakik csak itt. A vármegyeszékhelyek és a vármegyei jogú városok 21%-át adják a teljes tőkejövedelemnek, míg a városokban 25%, a községekben pedig 17% képződött. 180 településen nem volt tőkejövedelem.

Felcsút a csúcson

Vármegye szerinti összehasonlításban Fejér vármegyében a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem (11,2 millió forint), még Budapestet is megelőzve ezzel. Ez elsősorban Felcsút kiugró, több mint 1 milliárdos értékének köszönhető, enélkül az átlag csak 5 millió forint körül alakulna.

Továbbá, Felcsút 124 %-os tőkejövedelembővülésének is köszönhető, hogy Fejér vármegyében éves szinten 37%-kal növekedtek az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek. A legalacsonyabb tőkejövedelmek egy tőkésre számítva Békés vármegyében voltak, ahol 3,7 millió forint volt az érték.  

Egy lakosra számítva (tehát az állandó lakosok számára vetítve), Budapesten kétszer annyi tőkejövedelem képződött, mint a vármegyei jogú városokban (616 és 307 ezer forint). A városokban 228 ezer forint, a községekben 159 ezer forint volt éves szinten ez az összeg. Az országos átlag 290 ezer forint lett. Kiemelkedik a Balaton környéke, ahol a turizmusra épült vállalkozások nagy száma miatt az egy lakosra jutó tőkejövedelem magas, azonban mivel ezek jobbára kisvállalatok, így egy tőkésre számítva már koránt sem kiugró az érték.

Munka, tőke, hozam

Nógrád vármegyében képződött a legkevesebb tőkejövedelem egy lakosra vetítve (95 ezer forint), míg Fejér vármegyében a legtöbb (371 ezer forint). Ez a már említett felcsúti kiugró értéknek köszönhető, amely az előző évi érték duplája: 2024-ben bő 31 millió forint volt az egy lakosra számított tőkejövedelem. A második helyezett továbbra is Vaskeresztes lett 12,5 millió forinttal, míg a harmadik Bihardancsháza, 9 millió forinttal.

A munkajövedelmek és a tőkejövedelmek a legalább városi ranggal rendelkező települések között 0,8-as korrelációt (erős együtt mozgást) mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a magasabb munkajövedelemmel rendelkező városokban magasabbak a tőkejövedelmek is.

Ezt az magyarázza, hogy jellemzően a magasabb jövedelmek magasabb megtakarítási és befektetési rátát eredményeznek, ezzel növelve a település tőkejövedelmeit, tovább mélyítve a vagyoni különbségeket a települések között. Emellett a nagyobb fizetőképesség miatt több vállalkozás tud megélni a településen, így a tőke hozama is magasabb lehet.