Gábor azt mondja, hogy mára már profitábilisan működik a teljes cégcsoport, de ez csak a covid óta van így. „Nem tudtuk, mi lesz a médiapiaccal” – emlékszik. Visszafogták a kiadásokat, a hirdetők is óvatosabbá váltak, mindenki kivárt. Aztán kiderült, hogy az emberek továbbra is költenek, a hirdetőknek is marad büdzséjük, így a Refresher is stabilan nyereségessé válhatott.
Kvízestek, társkeresés
A modelljük két pilléren nyugszik. Egyrészt célzottan a 20–35 éves fiatal felnőtteket szólítják meg, irántuk a hirdetők is kiemelten érdeklődnek. Másrészt Gábor szerint mindkét piacra úttörőként vitték be a natív hirdetéseket. Bevételeik nagy része olyan megrendelésre készülő tartalmakból származik, amikbe a hirdetők csak minimálisan szólhatnak bele.
„Fontos különválasztani a natív reklámot az influenszermarketingtől. A Refresher pozíciója valahol a kettő között van: híd a közösségi média világa és a klasszikus média között. Már vannak erős arcaink is, akik hitelesen tudják képviselni ezt a köztes világot.”
Viszonylag régi motorosoknak számítanak, de továbbra is újhullámos, amit csinálnak. Míg a legtöbb portál az olvasottságot üldözi, addig Gábor szerint ez ma már inkább hiúsági mutató. „Rövid távon lehet rá üzletet építeni, de hosszú távon sokkal többet számít, hogy mennyi időt töltenek az emberek a tartalmakkal, visszatérnek-e. A közösségépítés az igazi érték.”
Ezért nem kizárólag a kattintásra épül az üzletük, a bevételek jelentős része a főoldalon kívüli csatornákból jön: közösségi médiából, videókból, együttműködésekből és rendezvényekből. A közéleti hírekbe lifestyle újság lévén nem akarnak túlságosan belegabalyodni, de valamelyest elkerülhetetlen. Szlovákiában van hírügyeletük is, de általánosságban is foglalkoznak társadalmi témákkal, nem csak a divat és zene van terítéken. „Ha ez foglalkoztatja a generációt, akkor hangot kell adnunk ezeknek a topikoknak is. Hozzátartozik a modern ember életéhez, hogy néha szórakozni akar, néha meg mélyebb témákról olvasni.”
Van előfizetéses modelljük Szlovákiában és Csehországban is, de nem a klasszikus értelemben vett paywall, hanem egy klub jellegű rendszer: a tagok mozijegyre, ruhára, vagy akár ennivalóra költhető hűségpontokat gyűjthetnek. A vezetőség úgy érzi, hogy 2025-ben már nem elég csak tartalmat adni az olvasók pénzéért, főleg, hogy a fiatal célközönségük fizetőképessége is korlátozottabb.
Emellett szerveznek rendezvényeket is, például kvízesteket, előadásokat és társkeresős eseményeket. Volt egy kudarcos próbálkozásuk is: kávézót nyitottak, mert szerettek volna egy olyan közösségi teret, ahol valóban találkozhatnak az olvasóikkal. „A gasztrobiznisz összetettebb, mint gondoltam – mondja Gábor –, egy növekvő médiavállalat mellett nem volt jó ötlet belevágni.” Mivel siker helyett csak több álmatlan éjszakát hozott, pár év után bezárták.
Buborék a Centralon belül
A bővüléssel párhuzamosan nőttek az ambíciók is. Egy 2022-es befektetési körrel kerültek be a magyar piacra is. Az 1,96 millió euró befektetésből 1,2 milliót a szlovák Crowdberry platformon keresztül tettek be főként szlovák, kisebb részben cseh magánbefektetők, és 15–25 százalék éves hozamot vártak. A fennmaradó részt a Varga Zoltán tulajdonában lévő Central Médiacsoport adta. Az összeg feléből kivásároltak két korábbi befektetőt és a harmadik alapító tagot, míg a másik felét a cseh oldal erősítésére és terjeszkedésre szánták.
Varga Zoltán úgy érezte, hiányzik a Central portfóliójából egy fiatalos médiamárka, ezért tárgyalásba kezdett Gáborékkal. Végül beszállt kisebbségi társtulajdonosnak, és létrehozták a magyar Refreshert. „Azonnal megfogott Gábor Gen Z-vel kapcsolatos víziója és az a tudatos építkezés, amit alapítóként vitt, és ma is visz – mondja Varga. – Nekünk is kellenek a jövő olvasói, szeretnénk megismerni a szokásaikat, ezért ez volt a legjobb megoldás.” Varga a Forbes legfrissebb, 2025-ös milliárdoslistája szerint a 32. leggazdagabb magyar.
A cseh működéstől eltérően franchise-rendszerben vannak Magyarországon, vagyis a Central licencdíjat fizet, cserébe autonómiája van a helyi szerkesztőség, a működtetés és a pénzügyek terén. A Refresher a technológiai hátteret, a márkát és az alapvető működési szabályokat adja. „A szlovák, a cseh és a magyar csapat közül sokszor pont a magyarral szoktam példálózni” – mondja Gábor. Szerinte a Refresher filozófiája megköveteli, hogy a szerkesztőség buborékként működjön a Centralon belül.
Magyarországon még nincsenek rendezvények, se előfizetői modell, de már tervben van. „Egyéb bevételi lábak kialakításán dolgozunk 2026-ban, a digitális csatornák mellett a Refresher offline közösségét is építik” – mondja Kovács Ádám, a Refresher üzleti vezetője.
Azt nem árulják el, hogy Varga cégcsoportján belül mekkora bevételt képez a Refresher, de a 2022-es induláskor Gábor azt nyilatkozta, hogy szeretnék, ha három év múlva nullszaldós lenne. Varga szerint közel vannak a fedezeti ponthoz, de ez hosszú, tudatos építkezés a részükről. „Nem a nagyon szigorú profitszempontok dominálnak, hanem a brand és a jövő építése.”
Ma havi szinten nagyjából száz–kétszázezer egyedi látogatóhoz jutnak el a honlapon. A közösségi platformokon ennél jóval nagyobb az elérés, de Magyarország ezzel együtt is le van maradva: Szlovákiában havi egy–másfél millió, Csehországban körülbelül egymillió a szám.
Munk Veronika, a szlovák Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója azt mondja, hogy az ötmilliós Szlovákiában a novemberi közönségmérési Gemius-adatok szerint az online médiatérben a leglátogatottabb lap a Ringier kiadványa, az Aktuality, havi szinten 2,1 millió felhasználóval és hetvenhét millió kattintással. Ugyanezen a listán a Refresher a tizenegyedik leglátogatottabb lap volt.
Veronika szerint a szlovák médiapiac bizonyos szempontokból a magyarnál egészségesebben működik.
„Habár a magyaréhoz hasonló populista, autokratikus politikai vezetés meglehetősen ellenséges a független médiával, konkrét lapokat és újságírókat nevez meg ellenségként, ez inkább a kommunikációs szinten jelentkezik, a politikának nincs olyan szinten befolyásoló piactorzító hatása, mint a magyar médiapiacon”
– mondja. Szlovákiában sokkal több lap tartja fenn magát olvasói bevételekből, leginkább előfizetésekből, ami szintén a szabadabb, kísérletezőbb és minőségi tartalomgyártás felé tolja a piacot.
A Stranger Things sztárjaival interjúztak
Gábor sok startupperrel ellentétben nem tűnik elvakultan törtetőnek. Abban hisz, hogy ha szorgalmasan végzi a dolgát, természetesen jön a siker. Ettől még nagyratörő álmai vannak: „Szeretnénk szintet lépni, mert miért ne.”
Globálisan látható céggé szeretnének válni, ezért a kétmilliós befektetésből több tízezer euró az angol Refresher.com domain megszerzésére ment. A kezdeti koncepció az volt, hogy angolra fordítják azokat a cikkeiket, amik nemzetközileg is relevánsak lehetnek. Viszont ez túl nagy teher volt az újságíróknak, ezért átmenetileg hibernálták az oldalt. Pedig lenne mit kitenni, nemrég például a Stranger Things sztárjaival interjúztak. A megváltást a mesterséges intelligenciától várják, az angol nyelvű Refresher-felületre a legjobb magyar, szlovák és cseh tartalmak kerülhetnek majd be.
„A közönség figyelme szüntelenül vándorol, az elvárások egyre magasabbak, a tartalomgyártás komplexebb” – mondja Gábor. Ez nem jelenti azt, hogy kiesik a szöveg, de mélyebb és ütősebb sztorikat kell találni. A trendeket meglovagolva nagy figyelmet fordítanak az influenszerekre, Magyarországon létrehoztak egy talentügynökséget is erre. A cél a hirdetések további professzionalizálása, így a márkák nemcsak egy arcot kapnak, hanem a mögötte álló egész gépezet hitelességét, ami erősíti a kampányokat.
