Az ország éléskamrái a vetőmagtól a csirkéig: így teljesített a top10 hazai agrárcég

Kevés ágazat van, ahol egyetlen hőhullám, fagy, piacnyitás vagy technológiai ugrás képes átírni az egész évet – a mezőgazdaság ilyen. Az Opten elemzői csapata megvizsgálta, mely cégek tudtak ebben a változó környezetben is jól teljesíteni.

4,2 ezer milliárd forint – ekkora kibocsátást ért el a hazai agrárium 2024-ben a KSH adatai alapján, miközben a szektor összességében 5,4%-kal zsugorodott. Magyarország az EU agrárkibocsátásának 2%-át adta. A növénytermesztés közel 10%-kal esett, az állattenyésztés viszont 4%-kal bővült – a struktúraváltás 2015 óta zajlik: a takarmánytermesztés, a tej- és a baromfiágazat erősödik, miközben a szántóföldi termelés egyre több kihívással néz szembe. Ebben a gyorsan változó környezetben dől el igazán, kik képesek nemcsak alkalmazkodni, hanem növekedni is.

A Mangal Ilona a lista egyik legkisebb létszámú, mégis látványosan növekvő szereplője: 2019 és 2024 között árbevétele 6,8 milliárdról 17,3 milliárd forintra nőtt. A cég Moldován András, a magyar agrárszektor egyik legismertebb vállalkozója – és az RTL üzleti showműsora, a Cápák között egyik befektetője – nevéhez köthető. A sertéságazattal és sertésekkel való kapcsolatáról a Forbesnak korábban úgy fogalmazott: „Ránézésre jobb fejek, mint az emberek.” Moldován több agrárcég tulajdonosa, számos társaságban fiával közösen, a Moldován és Fia Befektetési Kft.-n keresztül jelenik meg. Emellett a Cápák közöttben bemutatott befektetései közül több is megtalálható még a kapcsolati hálójában.

Fotó: Orbital Strangers/Forbes-archív

A Fiorács Kft. a hazai sertéságazat egyik meghatározó szereplője. Tevékenységét a szektor egészének trendjei is erősítik: a sertéságazat a KSH szerint továbbra is az állattenyésztés egyik legnagyobb értéket előállító alágazata itthon.

A vállalat a Bonafarm Csoport tagja – annak az integrációnak, amelyből több szereplő is felkerült a listánkra, és amelyet a Forbes 400 milliárd forintos becsült értékkel Magyarország harmadik legnagyobb családi vállalataként azonosított. A csoport 2026-ig 120 milliárd forintnyi beruházást valósít meg és regionális növekedési stratégiát is épít: 2024-ben megállapodást kötött a FrieslandCampina romániai leányvállalatának felvásárlásáról, amellyel a Bonafarm a román tejipar egyik meghatározó szereplőjévé léphet elő. A vállalat többségi tulajdonosa az Unity Vagyonkezelő Alapítvány, a Csányi család vagyonkezelő alapítványa.

A devecseri Gallus Kft. három évtized alatt a hazai baromfiágazat egyik stabil, folyamatosan növekvő szereplőjévé vált: árbevétele 2019 óta közel megduplázódott (12,4-ről 22,3 milliárd forintra nőtt), miközben közel 250 munkatársat foglalkoztat.  A szektor mögött erős kereslet áll: a KSH szerint a baromfihús a legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsféle Magyarországon, és az ország az EU egyik jelentős exportőre.

A Zrt. a listán az egyetlen, nem klasszikus értelemben vett mezőgazdasági termelő, hanem a világ egyik vezető agrártechnológiai vállalatának magyar leánycége. A Corteva globálisan több mint 20 ezer munkatárssal van jelen, és portfóliójába tartoznak a Pioneer vetőmagok és számos korszerű növényvédelmi technológia.  A cég a listán a legmagasabb nyereségét érte el, 2,1 milliárd forinttal. A Corteva hazai kutatóbázisai regionális szinten is meghatározók: Szegeden új hibrideket nemesítenek, Szolnokon növényvédelmi kísérletek zajlanak, Szarvason pedig egy – több mint 50 millió dollárnyi fejlesztéssel modernizált – vetőmagüzem működik, amely évente több tízezer hektár vetőmagját dolgozza fel.

A Dalmand Zrt. története 1949-ig nyúlik vissza (jogelődje ekkor alakult), ma pedig a korábban már említett Bonafarm Csoport egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője 8800 hektár szántóterülettel. Állattenyésztésben a sertés az első számú profil. A vállalat tevékenysége sokszínű: 260 hektár halastó, közel 2000 hektár erdőgazdálkodás, valamint 3855 hektár vadgazdálkodási terület tartozik hozzájuk.

A Bóly Zrt. a Bonafarm Csoport harmadik zászlóshajója, aki felkerült listánkra: növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vetőmag-előállítással és precíziós gazdálkodással biztosítja az integráció termelési alapját. A társaság közel 600 munkavállalót foglalkoztat – teljesítménye pedig évek óta kiegyensúlyozott, 20–30 milliárd forintos bevételi sávban mozog. A Bonafarm Csoport más vállalatai hasonlóan stabil, meghatározó szereplők a saját területükön. A csoporthoz tartozik többek között: Sole-Mizo Zrt., Pick Szeged Zrt., Csányi Pincészet, Herz Szalámigyár, MCS Vágóhíd Zrt.

A nádudvari NAGISZ a hazai agrárium egyik legsokoldalúbb integrációja: 11 000 hektáron gazdálkodik, jelen van a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartásban, valamint a tej- és húsvonal teljes feldolgozási láncában.

A csoport része a Nádudvari Élelmiszer, több mint 200 termékkel. A NAGISZ a térség egyik legnagyobb munkaadója 570 dolgozóval, és Magyarország kevés olyan agrárvállalata közé tartozik, amely a teljes értékláncot egy kézben tartja: a szántóföldtől és az állattartó telepektől egészen a tej- és húsfeldolgozó üzemekig, valamint a Nádudvari FMCG-márkáig.

A Tranzit-Ker három évtized alatt a hazai baromfiágazat egyik meghatározó szereplőjévé vált, és 2019 óta több mint 12 milliárd forinttal növelte árbevételét. A vállalat a Tranzit Csoport része, amely a hazai húsliba-termelés több mint 60%-át adja. A cégcsoport méretét jelzi, hogy Közép- és Kelet-Európa legnagyobb víziszárnyas-keltetőjét üzemelteti, több mint ötven telep ellátására, saját genetikai vonallal és közel 150 000 tonnás GMO-mentes takarmánykeverő kapacitással. A cégcsoport mintegy 1000 embert foglalkoztat, a vizsgált Tranzit-Ker Zrt.-ben ebből 566 fő dolgozik.

A Hunland Production mindössze négyéves, mégis már az agrárium egyik csúcsbevételű cége. A Hunland-csoport Európa egyik legnagyobb élőállat-kereskedő hálózata, ami magyarázza, hogyan ér el a vállalat 58 munkatárssal közel 46 milliárdos forgalmat. A magyar szarvasmarha-ágazat egyébként kifejezetten exportvezérelt: 2023-ban a kivitel több mint 70%-a élő állat volt, fő célpiacai Olaszország, Horvátország és Ausztria a KSH adatai alapján.

A debreceni óriás, a Baromfi-Coop az egyik legnagyobb hazai baromfiintegráció: árbevétele 2019 óta 26,7-ről 67 milliárd forintra nőtt, és ma közel 700 munkavállalót foglalkoztat. Bár a 2024-es eredmény (181 millió forint) jóval szerényebb a 2023-as kiugró profitnál (5 milliárd forint), a cég stabilan a szektor élmezőnyében maradt. A cég a Bárány család érdekeltsége: vagyonukat legutóbbi milliárdoslistánkon 163 milliárd forintra becsültük. A Master Good integráción keresztül a csoport a magyar csirkevolumen mintegy 50%-át dolgozza fel. A családi munkamegosztást Bárány Péter egy mondatban írta le: „Én életben tartom a csirkéket, a bátyám pedig feldolgozza őket.”

A FAO szerint a baromfi a legkisebb környezeti terhelésű állati fehérje – nem véletlen, hogy a világ egyik leggyorsabban bővülő állattenyésztési ágazata, és hogy erre az agrártoplistánkra is több olyan cég került, ami baromfiban erős.

A klímaváltozás, a piaci volatilitás és az ágazati szerkezetváltás ma egyszerre formálja a magyar agrárium mindennapjait. Egyre gyakoribbak a szélsőségek, szűkülnek a mozgásterek, nőnek az alkalmazkodási kényszerek. Ebben a közegben a Top10 szereplői nem egyszerűen túlélők – hanem tudatos építkezők. Olyan vállalatok, amelyek integrációval, technológiával, méretgazdaságossággal vagy épp exportorientált stratégiával válaszolnak a bizonytalanságra.