Hála az EU-nak éves szinten 160 milliárdos könnyítés jöhet a cégeknek

Valóban hasznos, EU-s szintű kezdeményezés indult az európai kis-és középvállalatok versenyképességének elősegítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére.

Egy új vállalati kategória bevezetésével szeretnék csökkenteni a cégek növekedésekor megsokszorozódó adminisztratív terheket. A Business Europe nevű szakmai szervezet kezdeményezte, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok mellett vezessék be a Small Mid-Cap (SMC) kategóriát, az ajánlat most az Európai Bizottságnál tart. Céljuk, hogy megszüntessék a szabályozási környezeti akadályokat, amelyek a sikeres kkv-kat hátráltatják abban, hogy valóban nagyvállalati szereplővé váljanak.

A sziklafal-effektus

Az EU vállalati méret szerinti szabályozási kerete hagyományosan két nagy kategóriát különböztetett meg: a kkv-kat 250 fő alatt és a nagyvállalatokat efölött. Ezzel azonban figyelmen kívül hagytak egy kritikus átmeneti zónát, ugyanis amikor egy közepes méretű kkv elérte a 250 fős alkalmazotti küszöböt, automatikusan átkerült a nagyvállalati kategóriába. Ez drasztikus növekedést jelentett az adminisztratív terhekben, jogi feladatokban, megfelelési költségekben.

„Az alap probléma az, hogy a 251. munkavállaló felvételével a cégek automatikusan a Microsofttal egy kategóriába kerülnek, amivel egyszerre esnek el támogatási lehetőségektől és kapnak a nyakukba egy rakás plusz kötelezettséget”

– magyarázza a helyzetet Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners Kft. ügyvezető partnere és a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, akik részt vettek a keretrendszer kialakításában.

A cégvezetőket ez sokszor önkorlátozásra késztette, sok vállalat szándékosan lassította a növekedést, például a 250. alkalmazott felvételét. Vagy felosztotta a céget kisebb egységekre, hogy ne kerüljön a szigorúbb szabályozási kategóriába, ez pedig közvetlenül gátolta a növekedést. A beadványban ezt az úgynevezett cliff-edge vagy sziklafal jelenségként írták le. 

Az SMC definíció arra lenne jó, hogy tompítsa a hirtelen ugrást, és fokozatos, arányos átmeneti zónát biztosítson, azonban megvannak a korlátai is. „Arról egyelőre nem szól a kezdeményezés, hogy a mostaniak helyett milyen szabályok legyenek, csak biztosít egy kategóriát, ahol át lehet ezt gondolni, időt nyerni” – mondja Szendrői.  

Az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés publikálása után kezdődött a munka. A Business Europe, amelynek a magyar MGYOSZ is a tagja, 85 EU-s képviselő előtt vitatta meg először a pontjait. Azóta a szervezetből úgy ötvenen dolgoznak az elfogadtatásán. Szendrői szerint a téma most nagy figyelmet kap és bízik abban, hogy hamarosan elfogadják.

„Létre fog jönni, de nem tudom, mikor lesz praktikus pozitív hozadéka, ami nem csak annyi, hogy létrehoznak egy harmadik vállalati méretkategóriát.”

Milyen cég tartozna ebbe a kategóriába?

A beadvány szerint SMC-cég lenne az, ami

• – 250-749 főt foglalkoztat,
• – maximum 150 millió euró az éves árbevétele (kb. 57 milliárd forint)
• – vagy 129 millió eurós (49 milliárd forint) mérlegfőösszege van.

Különböző felülvizsgálati fórumokon azonban volt szó 250 és 3000 fő közötti létszámról, illetve a mérlegfőösszeg határának 172 millió euróra emeléséről is. 

Szendrői becslése szerint Magyarországon ezer fölötti az érintett cégek száma, EU-szerte pedig közel 38 ezer vállalat esik ebbe a kategóriába. 

Miben segítene?

Az előterjesztés egyik legfőbb célja, hogy megkönnyítsék a cégek tőkéhez jutását. Egy magyar példán keresztül szemléltetve: bekerülhessenek a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacára és ehhez megkapják a szükséges támogatásokat is.

Egy másik érzékletes példát már Janositz Balázs, a magyar piacvezető takarmánygyártó-és kereskedő UBM pénzügyi igazgatója mond. Az UBM hat–hét éve nőtt ki a kkv-státuszból, ma ők a piacvezetők takarmánygyártásban és fehérjeimportban. A 2021 óta a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatcsoport jelen van a régió hat országában.

„Az agrárszektorban különös jelentősége van a kkv státusznak, sok támogatási, finanszírozási program csak ezek részére elérhető. Például a sertéstenyésztésben az állatjóléti támogatás szintén csak a kkv-k részére elérhető mely nélkül – jelen piaci körülmények között – nehezen értelmezhető a sertéshizlalás. Ez jelenleg nagyban akadályozza a sertéstenyésztésben az ágazati koncentrációt, mely véleményem szerint az egyik gátja az ágazat fejlődésének” – mondja Janositz. 

Jelentős adminisztrációs terhet jelent továbbá a GDPR-megfelelési kötelezettség, amin szintén szeretnének csökkenteni az új kategória bevezetésével. A 250 fő fölötti kötelező szabályozás rendkívül munkaigényes folyamatokat ír elő, amire sokszor nincs azonos erőforrása egy háromszáz fős cégnek és egy tízezer fősnek. 

„Ha a GDPR-szabályozást olyan részletesen értelmeznénk és alkalmaznánk a belső gyakorlatainkra, mint az a jogalkotói szándékból levezethető, akkor külön osztályt kellene létrehoznunk”

– mondja Janositz. Egyrészről biztosítani kell a megfelelőséget, azután azt ismertetni kell a stakeholderekkel, be kell tartatni és folyamatosan oktatni a kollégákat. Az UBM megoldása a keretrendszer tág értelmezése, nem alkalmaznak szigorú specifikációkat és az esetleges problémákat eseti módon kezelik. 

A harmadik irány, hogy az SMC-k könnyített követelményeket kapnak a környezetvédelmi és a kereskedelmi védelmi jogszabályok esetében. Ez azonban nem a környezetvédelmi engedményeket jelent, hanem ESG-jelentések és egyéb adminisztrációs terhek alóli felmentést. 

A bizottság becslése szerint ezek az egyszerűsítések éves szinten több mint 400 millió euróval (azaz 160 milliárd forinttal) csökkenthetik az uniós vállalatok adminisztratív terheit, ez ebben a cégméretben jelentős könnyítés.

Janositz Balázs szerint az UBM azért tudott túllendülni a cliff-edge jelenségen, mert a tőzsdére lépés ambíciója amúgy is állított eléjük megugrandó beszámolási feladatokat, mikor kiléptek a kkv státuszból már jól felkészült belső erőforrásokkal tudtak megfelelni az új kötelezettségeknek.

Fotó: borítóképen a negyedik legértékesebb magyar cég, a Semilab budapesti székhelye. Fotó: Google Street View