Trumpék elkezdték kiadni a szankciós mentességeket – Magyarország egyelőre nincs a listán

Hogy mi a közös a kiadott mentességekben? Habár ellátásbiztonsági szempontokat vesznek figyelembe, korlátozott időtartamra szólnak.

Mi történt? Négy szankciós mentességet adott ki az Egyesült Államok annak érdekében, hogy ne álljanak le kulcsinfrastruktúrák például Kazahsztánban vagy Bulgáriában – írja a Portfolio. Magyarország ebben a körben nem kapott mentességet. Az engedélycsomagot az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC) adta ki, azzal a szándékkal, hogy rövid távon ne sérüljön több ország ellátásbiztonsága és két vállalat működőképessége.

Kontextus. Orbán Viktorék amerikai útjának utókommunikációja érdekes helyzetet szült a magyar közéletben: míg a magyar kormány azt hangoztatja, hogy időtlen távon mentesültünk az orosz energiahordozókat érintő szankciók alól, addig az amerikai fél többször kiemelte, hogy egy éves megállapodásról van szó. Az ügyben az országok külügyminiszterei várhatóan újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

Kik kaptak mentességet? A mentességeket november 21-ig kell kiadni, ugyanis ekkor lépnek hatályba a Rosznyefttel és Lukoillal szembeni szankciók. Ebben a körben

• az első mentességet Kazahsztán kapta, így az ország olajvezetékét üzemeltető CPC-nek, a Tengiz olajmezőt működtető konzorciumnak, valamint a nagy léptékű szénhidrogén-kitermelésnek sem kell leállnia.
• Vonatkozik engedély a Lukoil külföldi töltőállomásaira is. Igaz, ez csak 2025. december 13-ig teszi lehetővé a mindennapi üzemeltetést, karbantartást és készletbeszerzést.
• A Lukoil bolgár érdekeltségei (köztük a burgaszi finomító) már hosszabb mentességet kapott, a megállapodás 2026. április 29-ig engedélyezi, hogy a bolgár vállalatok a szankciók ellenére folytathassák mindennapi működésüket.
• A negyedik engedély a Lukoil európai központjának az esetleges eladását vagy átszervezését készíti elő. Erre szintén egy bő hónapot adtak most az amerikaiak.