Senki nem álmodik arról, hogy egyszer majd Magyarországon élhet, mégis a bevándorlók a legboldogabb emberek itt
A Hot Paprika Comedy meghódította a budapesti éjszakát, a show mögött a motor egy 26 éves bangladesi srác, Tauseef Parvez. Milyen esélye van a magyar közhangulatban és meddig juthat el, ha angol nyelvű közönségre épít?
Tauseef Parvez 19 éves volt, amikor meghozta élete egyik legnehezebb döntését: elhagyta Bangladest, hogy továbbtanuljon egy jobb jövő reményében. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően Budapesten találta magát, ahol a Corvinus Egyetemen kezdett alkalmazott közgazdaságtan szakon. Igazi szenvedélye azonban a humor, fel is lépett párszor, de kevés angol nyelvű stand-up lehetőséget talált és magával is elégedetlen volt, így egy időre felhagyott a hobbival.
De nem sokáig, mert megismerkedett egy ötvenes éveiben járó brit reklámszakemberrel, Rupert Slade-del, aki szintén rajongott a humorért és felfigyelt Tauseef tehetségére egy fellépésen. Azonnal egy hullámhosszon voltak és felismerve a piaci rést, elhatározták, hogy saját fellépéseket szerveznek. Így született meg 2022 januárjában a Hot Paprika Comedy.
„Szokatlan páros vagyunk, első ránézésre érthetetlennek is tűnik, hogy mit csinálunk mi együtt”
– vallja be nevetve Tauseef, aki az interjú alatt úgy tűnik, feszeng kicsit, pedig már hozzászokhatott a figyelemhez. Heti rendszerességgel házigazda valamelyik eseményükön és több interjút is adott már.
Egy rosszabb este is teltházas
Három comedy esten voltam eddig életemben, az elsőn néztem, mikor nevetnek mások, hogy tudjam mikor kell nevetni. A második a magyar társadalomnak tartott tükröt a vicceken keresztül, itt potyogtak a könnyeim a röhögéstől. És a harmadikon sem kellett semmit megjátszanom, egyszerűen laza volt és magával ragadó. Ez volt a Hot Paprika Comedy halloween-i különkiadása.
Közel százan gyűltünk össze a világ számos pontjáról egy hostel – alkalomhoz illően csontvázakkal és pókhálókkal feldíszített – halljában, ahol felhőtlen volt a hangulat. Az este során egy sajtótájékoztatóra kerültünk, ahol egy narancssárga logójú párt bizonygatta Brüsszelben, hogy miért nem migráció- és melegellenesek, de a gyilkossággal sem féltek viccelődni, hiszen az est központjában a sötét humor volt. Emellett sok szó esett a magyar mindennapokról és a vidékről is, végül egy Piroskának öltözött orosz humorista felidézte, hogy régebben élt itt, de gyorsan továbbállt Spanyolországba.
Az előadás után lehúzott szájjal jött oda hozzám Tauseef, elégedetlen, szabadkozott, hogy nem szoktak ám ilyenekkel viccelődni, csak a Halloween miatt voltak néha morbid poénok – meglepett, mert azt hittem, hogy ilyen egy jól sikerült est.
„Heti öt programot szervezünk, szóval van viszonyítási alapom. Egy igazán jó estét onnan ismerek fel, hogy olyankor az egekbe szökik az adrenalin szintem.” Kis gondolkodás után azért bevallotta, hogy sokszor túl magasra teszi a mércét.
A legnagyobb és legőszintébb nevetések a magyar közéletről és mindennapokról szóló vicceket követték. Meg is kérdezem Tauseefet, hogy mennyire hangsúlyos ez a téma náluk.
„Nem csak erről szól a műsor, de ez egy olyan téma, ami összeköt minket, magyarokat és külföldieket egyaránt. Más-más tapasztalataink vannak, mégis ugyanabban az országban élünk. A fellépőink is sokféle nemzetiségből jönnek, ezért mindenki talál valamit, amihez kapcsolódni tud.”
Persze a közéleti témák kétélűek, elsülhetnek akár rosszul is. „Feszegetem a határaimat a színpadon, de mindig ott motoszkál a fejemben, hogy ne menjek túl messzire” – mondja erről, miközben azt is aláhúzza, hogy Magyarországon így is jóval szabadabban fejezheti ki magát, mint Bangladesben tehetné.
Fotó: Sebestyén László
Halloweenkor a sajtótájékoztató paródiát egy magyar fellépő tartotta, Tauseef szerint neki nincs mitől tartania, amikor a kormányról beszél. „Mi történhet, visszaküldik Miskolcra?” – viccelődik, majd hozzáteszi, hogy ő viszont nem mehet bele részletesen ilyenekbe, és konkrét politikusokat sem említhet meg. Teljesen akkor sem nyugodt, ha más hozza fel az ilyen témákat, hiszen Rupert mellett ő az, aki összefogja a szálakat, az ő nevük alatt fut a Hot Paprika „Mi teljesen más helyzetben vagyunk. Ha baj lenne, vajon kit vennének elő: egy brit szakembert vagy egy fiatal bangladesi bevándorlót?”
A kockázatok ellenére Tauseef szerint Magyarország kifejezetten jó hely a humorhoz. Előadtak már más országokban is, például Ausztriában, de ott egészen más a hangulat.
„Egy volt szocialista ország annyi mindenen keresztül ment, hogy itt senki sem sértődik meg egy kis csipkelődésen.”
De nem mindig ússza meg konfliktus nélkül. Egyszer sikerült felidegesítenie egy magyar nézőt, amikor azzal viccelődött, hogy bevándorlóként Magyarország senkinek sem első számú választás.
„Senki sem fekszik le és álmodik arról, hogy egyszer majd Magyarországon élhet, mégis a bevándorlók a legboldogabb emberek itt. Egyetlen magyarral sem találkoztam, aki elégedett, hogy itt lehet. Mindenki nyugatabbra vágyik egy jobb életért, de nekem már ez is nyugat.”
Tauseef szerint ez nem panasz, ő tényleg boldog itt, sőt az a tapasztalata, hogy néha az ideköltöző bevándorlók mintha jobban szeretnék Magyarországot, mint a helyiek.
„Én jó migráns vagyok”
Tauseef hálás az itteni életéért, mégis sok lemondással járt számára az országváltás. Fellépésein gyakran viccelődik azzal, hogy hamarosan lejár a vízuma, amivel mosolyt csal az emberek arcára, de neki valójában ez inkább egy állandó stresszforrás. Talán ezért is emeli ki, sokszor humorba csomagolva, hogy ő „jó migráns”: szereti az országot, teljes állásban dolgozik, rengeteget adózik a műsorai miatt, amivel szerinte hozzájárul Magyarország kulturális életéhez.
„Teret adunk annak, hogy különböző hátterű emberek együtt ötleteljenek, megosszák a tapasztalataikat és inspirálják egymást.”
Elmondása alapján neki még viszonylag könnyű dolga volt, amikor ösztöndíjjal érkezett az országba, de egyre szigorúbbak a vízumszabályok. A változásokat a mindennapokban is érzi. „Amikor ételt rendelek, egyre többször fehér futár hozza” – üti el egy, a műsoraiban is be-bedobott viccel a helyzetet, de valójában ennél mélyebben is érintett.
Ahogy beszélgetünk, kiderül, hogy több nehéz időszakon is túl van, és épp próbál kikecmeregni egy újabból. Nemcsak a szüleit és testvéreit hagyta hátra Bangladesben, hanem a feleségét is, aki nemrég megpróbált csatlakozni hozzá, de elutasították a vízumkérelmét. Nehéz hallgatni a személyes beszámolóját, de reménykedve meséli, hogy februárban valószínűleg hazalátogat majd és Rupert támogatásával nyaranta is itt tudja hagyni a vállalkozásukat egy kis időre.
Ráadásul a saját magyarországi tartózkodása sem volt mindig biztos. Tényleg akadtak nehézségei a vízummal és a bürokráciával, ilyenkor tapasztalta meg igazán, milyen erős közösséget építettek a Hot Paprika köré: rengeteg támogatást és szeretetet kapott már, amiért őszintén hálás.
„Voltak pillanatok, amikor úgy éreztem nem számít mit teszek, csak az, hogy mi van az útlevelemben.”
Szerinte bevándorlóként van egy határa annak, hogy mennyivel járulhat hozzá az ember az adott országhoz, de úgy érzi, ő minden tőle telhetőt megtett. Hálás a közösségükért, de szerinte sok betelepülőnek nincs hasonló mentőöve, ezért gyakran kénytelenek mindent hátrahagyni és visszatérni a régi életükhöz.
Mikor a nehézségekről beszél, akkor is pozitív tud maradni, hallgatom és közben csak arra tudok gondolni, miért nem költözik inkább egy befogadóbb európai országba? De úgy érzi rengeteg dolga van még Magyarországon, sok potenciált lát a társulatában, amivel bőven vannak még tervei.
A saját klub egyelőre csak álom
Már több mint három éve szórakoztatják a humorra vágyókat, de eleinte csak heti egy-egy előadással. Aztán fokozatosan bővültek: beiktattak hétvégi fellépéseket, amit a pécsi és debreceni események követtek. Féltek, hogy vidéken üres székek fogadják majd a humoristáikat, de a helyi egyetemeknek köszönhetően rengeteg diák volt kíváncsi rájuk. A közönségük 40 százaléka általában magyar és 60 százaléka külföldi.
A kezdetekkor kizárólag amatőr fellépőkkel dolgoztak, akik az open mic esteken kerülhettek a csapatba. Ilyen alkalmakat ma is tartanak, ezeken bárki becsatlakozhat, hogy kipróbálja magát. Később a teltházaktól felbátorodva elkezdtek profi külföldi fellépőket is hívni, például az ír Peter Flanagant vagy az amerikai Joel Bryant. Idén már heti öt különböző programot kínálnak többféle helyszínen, csütörtökönként még kvízestet is tartanak.
Tauseef mindezt egy teljes állás mellett csinálja, a szervezés és marketing nagy része rá hárul, de a nagyobb döntéseket mindig Ruperttel közösen hozzák meg.
„Túl nagy ahhoz, hogy csak hobbi legyen, de nem elég nagy, hogy vállalkozásnak hívjuk”
– foglalja össze, hogy tekint a Hot Paprika Comedy-re, amit jelenleg egyéni vállalkozóként működtetnek. A társulat már jelentős bevételt termel, de a magas adóterhek és marketingköltségek miatt rengeteg a kiadásuk is, így küzdenek azzal, hogy eleget fizessenek a humoristáknak. „Mostanra önfenntartók vagyunk. Örülnék, ha egyszer elérnénk a Dumaszínház szintjét, de korlátozza a lehetőségeinket, hogy viszonylag kevesen beszélnek angolul.”
Meglepett, hogy az október végi előadás ingyenes volt, akkori bevételük kizárólag a közönség adományából származott. Tauseef elmagyarázza, hogy szerinte nem lenne tisztességes belépőt kérni egy hostelben tartott estéért, ahol a megszálló vendégek miatt előfordulhat háttérzaj. Ráadásul ezekre az előadásokra zömével diákok járnak, akik kevésbé engedhetik meg maguknak a jegyeket. Hasonló okokból ingyenesek az open mic estek is.
Sokszor így is nagyon jól járnak, többször előfordult már, hogy többet kerestek egy adományozós esten. „Az emberek szívesen adnak pénzt, ha boldogok” – mondja mosolyogva, de hozzáteszi, hogy vannak szűkösebb hetek is, amikor a tartalékokhoz kell nyúlni.
A nagyobb rendezvényekre már jegyet kell váltani, ezek gyakran a pesti Eötvös10-ben vagy a budai oldalon a Marczibányi Téri Művelődési Központban zajlanak és a legnépszerűbb fellépőik állnak színpadra. Emellett fizetős Tauseef saját, önálló estje is.
„Nem értem, miért vesznek jegyet az előadásaimra, mert szinte a hét minden napján láthatnak, akár ingyen is, de nagyon jó érzés, hogy erre is eljönnek.”
November elején volt a második ilyen előadása, teltház mellett szórakoztatta másfél órán át a közönséget a személyes életéről, magyarokról, bevándorlásról szóló vicceivel. Gátlástalanul vonta be a nézőket is, akik között voltak indiaiak, ukránok, olaszok és bőven akadtak magyarok is.
Egy nehéz periódus
Kívülről nézve a Hot Paprika Comedy igazi sikertörténetnek tűnik, de göröngyös úton jutottak el idáig. 2023 vége és 2024 közepe között komoly válságon mentek keresztül. Addigra szinte rutinszerűvé vált a működés, ismétlődtek a poénok és nem tudtak újat mutatni. Ebbe belefáradtak a nézők, és a humoristák is egy egyre motiválatlanabbak lettek. A helyszíneket pedig a csökkenő fogyasztás zavarta, így ők is nyomást helyeztek Tauseefre és Rupertre.
„Kétségbeesetten próbálkoztam, de semmi sem használt” – emlékszik vissza. Ezután társával leástak a gyökerekhez, tudatosabban foglalkoztak a humoristákkal, tartottak közös ötleteléseket és átmenetileg csökkentették a műsorok számát. A lassításnak köszönhetően a következő szeptemberi évadra összeszedték magukat, ebből született meg a mostani felállás, aminek a közösségépítés lett a kulcsszava.
„Ehhez nekem is fejlődnöm kellett. Még mindig tanulom, hogyan motiváljam az embereket. A marketinghez is másként állok: megújult a grafika, és posztereket helyezek el egyetemek folyosóin”
– meséli. Sokat kivett belőlük ez a 6 hónap, pénzügyileg is, de mára látványos a fejlődés. Egyre több kultúrházzal működnek együtt és kezdenek hasonlítani egy cégre: van egy ranglétra, amit megmászhatnak a fellépők, akik ettől érezhetően lelkesebbek is. De továbbra is van hova fejlődni, nyitottak akár szponzorokra is és szívesen várnak új tagokat.
„Nagyjából 20 humoristánk van, közülük 8-9 nagyon jó, a többiek pedig folyamatosan fejlődnek, amiben próbálunk mi is segíteni”
– mondja a csapatról, aminek közel fele magyar, páran a Dumaszínházban is fellépnek. Tauseef szerint a humoristák többet keresnek Magyarországon mint valaha, de saját kollégáinak még mindig szerény a bevétele. Hiszen a befolyó pénzt gyakran 8-9 ember között kell elosztani, ami valószínűleg még az albérletükre sem elég. Ezért is célja a folyamatos bővülés, amit több nagyobb helyszínnel, akár fesztiválokkal szeretne elérni. Idén nyáron már az Ozora Fesztiválon is felléphettek, három saját taggal és egy külföldi meghívottal.
Sokszor eszébe jut, milyen jó lenne egy saját klub, de egyelőre nem meri bevállalni. „Rupert már nyugdíjas, nem akar kockázatot vállalni, én pedig első generációs bevándorló vagyok, akinek gondoskodnia kell a családjáról. Részben azért is jöttem ilyen messzire, hogy nekik biztonságosabb életet teremtsek” – magyarázza.
Egyelőre szeretné tovább építeni a saját márkáját és humorista karrierjét, ami mellett továbbra is célja, hogy az előadásai révén hidat építsen a külföldiek és a magyarok között.
