Vicces mémekért milliárdokat fizet a ChatGPT fejlesztője – tényleg ez a jövő?

Sam Altman csapata egészen vidáman talál ki újabb és újabb, már-már zseniálisan vakmerő módszereket a veszteségek halmozására. A ChatGPT fejlesztője kitette új, videós megoldását az Apple Store-ba. Mennyit buknak rajta és hogyan lépnének innen tovább?

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI a bevételei több mint negyedét költi arra, hogy működtetni tudja saját platformját, ami elképesztő mennyiségben gyárt értelmetlen tartalmakat: valóságos „AI masszagyár”. (A slot, azaz moslék, massza szóval jellemzik az AI generált és sok hozzáadott értékkel nem rendelkező tartalmakat az amerikai tech sajtóban).

Sam Altman vállalata egészen vidáman talál ki újabb és újabb, már-már zseniálisan vakmerő módszereket a veszteségek halmozására, miközben az OpenAI kétszer annyi pénzt éget el, mint amennyit keres.

A mintegy 500 milliárd dollárra értékelt AI-óriás nemrég jelentette be, hogy 20 milliárd dolláros bevétellel számol erre az évre (egészen pontosan ekkora ARR-t remélnek, ez az előfizetésekből származó, megújuló bevétel). Ez jól hangzik – egészen addig, amíg mellé nem tesszük, hogy csak az előző negyedévben több mint 12 milliárd dolláros veszteséget könyveltek el.

Sora, a videóalkotó app, ami felrobbantotta az App Store-t – és az OpenAI költségvetését

Szeptember 30-án az OpenAI bemutatta Sora nevű videókészítő alkalmazását az Apple iOS platformján. A meghívásos rendszer ellenére egy hét alatt egymillió letöltést ért el, ami után beindult a rajongói áradat, és persze a szokásos AI-szemétgyártás is: bizarr biztonsági felvételek, fingó hírességek, valamint egészen nyugtalanító „házi teleshop” reklámok lepték el az internetet.

Halloweenre a Sora már 4 millió letöltésnél járt, és naponta több millió tíz másodperces videót gyártott.

De vajon mennyibe kerül ez a végtelen videóáradat az OpenAI-nak? Az amerikai Forbes becslése szerint éves szinten több mint 5 milliárd dollárba, vagyis nagyjából napi 15 millióba. Ez forintban napi 5,6 milliárdos összeg. Amikor Bill Peebles, a Sora vezetője október 30-án kijelentette, hogy „a gazdasági modell jelenleg teljesen fenntarthatatlan”, akkor szó szerint igaza volt.

Hogyan jön ki ez az őrült matek?

Az OpenAI nem osztott meg konkrét felhasználási adatokat, így a Forbes számításai becsléseken és iparági háttérbeszélgetéseken alapulnak. A költségvetés számos tényezőtől függhet: a GPU-k árától, az inferencia hatékonyságától, a felhasználók számától és a naponta generált videók mennyiségétől.

A videómodellek (mint a Sora 2) sokkal költségesebbek, mint a szövegmodellek (mint a GPT-5), mert a feldolgozott adatok jóval bonyolultabbak. Az OpenAI API-ján keresztül a GPT-5-höz való hozzáférés nagyjából 10 dollárba kerül 750 ezer szónyi szövegért. A Sora 2 viszont négy dimenziós adatot dolgoz fel (három térbeli dimenzió plusz idő), és másodpercenként több tucat képkockán keresztül kell értelmes mozgást produkálnia. Az API (Application Programming Interface), azaz alkalmazásprogramozási felület: olyan „kapcsolódási pont”, amin keresztül más cégek, fejlesztők vagy programok hozzáférnek egy vállalat technológiájához vagy adataihoz – például hogy saját alkalmazásaikban is használhassák az OpenAI modelljeit.

Egy 10 másodperces videó előállítása – egyetlen „videógenerálási kredit” – körülbelül 1,3 dollárjába kerül az OpenAI-nak, állítja Deepak Mathivanan, a Cantor Fitzgerald elemzője. AJ Kourabi, a SemiAnalysis szakértője szerint ez „életszerű” becslés, bár a költség függ attól is, melyik Sora-modellt használják (van köztük bonyolultabb is).

Mathivanan számításai szerint egy videó generálása kb. 40 percnyi GPU-időt igényel – vagy 8-10 percet, ha négy GPU dolgozik párhuzamosan –, és egy GPU bérleti díja óránként 2 dollár alatt van. Ha feltételezzük, okkal, hogy az OpenAI még nem tesz profitmarzsot az API-áraiba: jelenleg 1 dollárt kér egy 10 másodperces videóért a Sora 2-ben, és 3 dollárt a fejlettebb Sora 2 Pro-ért.

Mennyi videót gyártanak a felhasználók?

A számok ingadoznak, és még nem tudni, meddig tart a lelkesedés, vagy hogy mikor zárja el maga az OpenAI az ingyen lehetőséget mindenki elől. Ha a jelenlegi nagyjából 4,5 millió app-felhasználóból 25% naponta átlagosan 10 videót posztol, az 11,3 millió videó naponta.

Minden videó 1,3 dollárba kerül, így jön ki a napi közel 15 millió dollár, éves szinten 5,4 milliárd. És ebbe még nincs beleszámolva az a rengeteg videó, amit a rendszer jogsértés vagy szabálysértés miatt eldob, illetve a félkész verziók, amelyekért már levonja a kreditet, de nem kerülnek publikálásra.

„Ez a klasszikus internetes játszma”

Az, hogy az OpenAI bárkinek ingyen enged videót gyártani, merész lépés, de nem példátlan a technológiai világban. A cég tudatosan vállal veszteséget piacszerzésért és láthatóságért, bízva abban, hogy a tömeges használat idővel lenyomja a költségeket, és amikor elkezdenek érte pénzt kérni, a bevételek majd megindulnak felfelé.

„Ez a klasszikus internetes playbook: nem a kezdeti költségekre fókuszálnak, hanem közönséget és elköteleződést építenek, mert újra és újra bebizonyosodott, hogy az ilyen cégek később megtalálják a monetizáció módját” – mondja Lloyd Walmsley, a Mizuho elemzője.

Walmsley és Mathivanan is hangsúlyozza: a videómodellek számítási költsége exponenciálisan csökken majd az idővel. Mathivanan szerint jövőre akár ötször olcsóbb lehet, 2027-re pedig további háromszoros csökkenés is jöhet.

Az ingyenes korszak nem tart örökké

Egyelőre ez egy falánk piacszerzési kísérlet, amely hosszú távon a monetizáció előkészítését szolgálja.

Sam Altman már jelezte: egy hibrid modell életképes lehet a finanszírozásra, ahol a hirdetések mellett vannak jól fizető, úgynevezett power júzerek, például filmesek vagy reklámügynökségek.

Az ingyenes tartalomgenerálásoknak van előnye is, például az, hogy adatot is termelnek: a felhasználók által készített és nem kizárt videók tovább fejlesztik az OpenAI többi modelljét, hiszen ezek a videók értékes tanítóanyagként szolgálnak, pontos leírásokkal, promptokkal együtt. Ez a jövőben segítheti a cég profitabilitását vagy versenyelőnyt adhat a riválisokkal szemben. (Arról nem is beszélve, hogy az OpenAI majd a számítási kiadások egy részével csökkenteni tudja most az adóalapját.)

De a költségek olyan gyorsan nőnek, hogy az OpenAI már bejelentette: hamarosan véget ér a „mindenkinek ingyen AI-videó” korszak. Altman októberben, a Stratechery-nek adott interjúban így fogalmazott:

„Annyi a használat, hogy az emberek csak vicces mémeket gyártanak, hogy elküldjék három barátjuknak, nincs az a reklámmodell, ami elbírná egy ilyen világ költségeit.”