Megdöbbentő, mennyi kritikus nyersanyag van már Kína markában
Trump már nem vámháborúzik olyan vehemensen, és erre nyomós oka van.
Mi történt? Lezárult az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások első felvonása, de az eredmény valós kiértékeléséről vajmi kevés szó esik. Pedig igazán figyelemreméltó, hogy a Trump által főellenségnek kikiáltott Kína milyen kiváló dealt tudott elérni. Míg Amerika szövetségesei 15 százalékos vámokat kaptak, Washington kihívójának tarifáját 30 százalékra csökkentette az amerikai elnök, hívja fel a figyelmet a Hold Alapkezelő elemzője, Pecze Kristóf a Holdblogon.
Miért fontos ez? Trump vámháborús terve nem működik zökkenőmentesen, az azonban mégiscsak furcsa, hogy a teljes háború meghirdetését követően még mindig nem mutatkoznak jelei a keleti szuperhatalom összesített exportjának visszaesésére. Kína látszólag kutyaszorítóban van, de úgy tűnik, rejteget ingujjában egy adut.
A kulcsszó: ritkaföldfémek. Kína a 15 legnagyobb kitermelői koncentrációjú kritikus nyersanyagból 12 esetében rendelkezik 50 százalék feletti aránnyal, amely listán a ritkaföldfémek egyetlen tételként szerepelnek. A gallium esetében 98,7, a magnéziumnál 95, míg a számítástechnikai eszközökhöz elengedhetetlen szilikonból is 76,3 százalék a Kínai termelés aránya a világon. Az igazán megdöbbentő azonban a kulcsfontosságú ipari cikkek kritikus alapanyagának, a ritkaföldfémeknek Kína általi kvázi monopóliuma, amely egy valódi aduász a kommunista pártvezetés kezében. Ázsia első számú regionális nagyhatalma a világ összes ritkaföldfém bányászatának közel 70 százalékát mondhatta magáénak 2024-ben, ez az arány pedig évtizedes távon is folyamatosan növekszik. Az Egyesült Államok ehhez képest a világ kitermelésének 12 százalékát tudhatja magáénak. Ráadásul az államkapitalista népköztársaság a már kibányászott készletek 38, míg az USA mindössze 2 százaléka felett rendelkezik, írja az elemző.
