Melyik a legértékesebb 100 százalékban magyar tulajdonú cég?

Dinamikus feltörekvők, öregedő családfők, lendületes generációváltók, haveri kapitalisták, szakbarbárok és dörzsölt vállalkozók életprojektjének tablója: ez a Forbes Magyar100 listája Győrtől Sárospatakig. Nem létezik egyetlen bevált recept sikeres magyar cégek építésére, de a nyugati konjunktúra végével és a zord hazai gazdasági kilátásokban egyre fontosabb lesz az igazi aranytartalék, a hatékonyság mozgósítása.

Magyar100 lista a Forbestól: böngészd a 100 legértékesebb 100 százalékban magyar cég listáját itt!

Szembe ültethető műlencsék fejlesztése, mezőgazdasági gépek vezetőfülkéinek gyártása, klinikai tesztek lebonyolítása vagy éppen országos patikahálózat üzemeltetése. Csak néhány példa a száz legértékesebb, száz százalékban magyar tulajdonú céget sorjázó listánk szereplői közül. Ezt a listát azért állítjuk össze, hogy megmutassuk az ország kevésbé ismert gazdasági szereplőit, akiket sokszor méltatlanul takarnak el a haveri kapitalizmus termékei. A top száz szereplő között persze utóbbiból is akad bőven.

Egy módszertani változtatás miatt a mezőny átrendeződött: visszatértünk a lista eredeti céljához, így a több céget konszolidáló holding társaságokat is szétbontottuk (a legtöbb esetben), hogy külön-külön lássuk az önálló branddel és tevékenységgel rendelkező cégeket és becsült értékeiket.

Továbbra is dominál a gyártóipar, az építőipar és az ingatlan, fájóan kevés a magas hozzáadott értékű technológiai és a 2000 után indult cég.

A Magyar100-as mezőny így is összesen közel hétezermilliárd forintot ér.

A magazinban terjedelmes infografikán foglalkozunk a magyar vállalatok fenntartható jövőjének egyik kulcskérdésével, a hatékonysággal is. Szektoronként megmutatjuk, hogy a listaszereplő vállalatok milyen tőkebiztonság mellett érik el az eredményeiket és milyen hatékonysággal dolgoznak. Valamint megmutatjuk azt is, hogy az 50 leggazdagabb magyar közül ki hány céggel képviselteti magát a százas mezőnyben.

Borítókép: Felcsuti Zsolt, az MPF Holding tulajdonosa. Fotó: Orbital Strangers / Forbes archív