Már el is bontották a belváros egyedülálló és összetéveszthetetlen homlokzatát
Budapest egy újabb különleges (mi több, egyenesen ikonikus, sőt, legendás!) homlokzatot veszít: már javában zajlik a Jókai utcai Zöld Teknős Barlangja Native Teaház külső dekorációjának az eltávolítása a Dessewffy és a Jókai utca sarkán álló épület földszintjéről.
Ha valakinek névről nem ugrana be, akkor segítek. Erről van szó:
A Zöld Teknős Barlangja a Kozsó művésznéven alkotó Kocsor Zsolt teázója volt a hatodik kerületben, ami különleges építészeti megoldásai mellett a tulajdonos víz- és áramlopási ügyéről lett híres. Később Kozsó kiszállt az üzletből, és barátja, Hozsó (a Kozmix billentyűse, akinek később megromlott a viszonya Kozsóval, részben a teaház miatt) vitte tovább a tetemes adósságot felhalmozó vállalkozást a csőd felé (sőt, még egy elég vad scamnek is az áldozata lett).

Kozsót végül 2022-ben ítélték el az áramlopási ügyben, a művész az ügyvédjén keresztül akkor azt üzente, hogy az okozott kárt megtérítette, nem is akárhogyan: az általa festett, a Sivatag angyala című alkotás eladásával teremtette elő a szükséges összeget.
A Zöld Teknős Barlangját nyugodtan nevezhetjük megosztónak, hiszen egyszerre fért fel a 444 5 legízléstelenebb vendéglátóhely Magyarországon listájára és kapott helyet a Femina.hu A legmeghittebb teaházak a fővárosban válogatásában.
„Nem annyira a teakínálat győzött meg – hiszen többnyire valamilyen egyszerűbb fekete vagy zöld teakeveréket választok –, hanem őszintén szólva a hely hangulata ragadott annyira magával, hogy időnként muszáj benéznem.… Ráadásul valamilyen furcsa vonzódást érzek az indiános, misztikus berendezés iránt, ami minden alkalommal, újra és újra elvarázsol. Ha hideg van, és egy csésze forró teára vágyom, akkor biztosan a Zöld Teknős az, ahová elsőként benézek.” – írja a Femina cikke.
A Zöld Teknős belsőépítésze egyébként bátran mozog a kultúrák között, és nem szorult be az indiános sablonba, magabiztos természetességgel elegyíti az amerikai őslakosok vizuális kultúráját karibi, egyiptomi és buddhista motívumokkal.

Mint kiderült, Kertész Ádám kollégánk még a nyitás utáni kezdeti időszakban betért a Zöld Teknősbe, az emlékei alapján a belteret „dzsungel giccsként” jellemezte.
„Egyfajta őserdős feelingje volt, de nagyon béna gipszkarton megoldásokkal. Az viszont pozitívum volt, hogy egymástól elég jól elszeparált boxokba lehetett leülni”– árulta el kollégánk, majd hozzátte, „annyira nem fogott meg a hely, hogy törzsvendég legyek”.
Kozsó teaháza még 2005-ben nyitott, majd több ideiglenes bezárás után 2020-ban húzták le végleg a rolót, azóta a teázóhoz kapcsolódó social média oldalak sem frissültek.

Sajnos már rég elúszott a lehetőség, hogy belülről lássam Budapest ezen különleges színfoltját, és most már a világszinten egyedülálló külső dekorációit sem csodálhatom meg munkába jövet. Egy újabb egyedi darabkája tűnik el a fővárosnak.
Bár 2025-ből visszanézve nehéz megérteni, hogyan kaphattak erre engedélyt a kerületi főépítésztől, húsz éven át a Jókai utca meghatározó arculati elemévé vált. Amolyan organikus emlékhely a 90-es évek celebjeinek ízlésvilágáról. Egy világvárosban szerintem helye van a megosztó, az általánosan elfogadott vagy éppen az elitista ízléstől eltérő épületeknek, legyen szó a párizsi Pompidou-ról, a sanghaji Oriental Pearl Towerről vagy a Lehet Csarnokról.