Ötvenszer erősebb, mint a heroin: így dolgozik össze a világpiac, hogy mindenkinek jusson fentanilból és más drogokból

Magyarország az egyik legaktívabb gócpont a szintetikus szerek terén az Európai Unióban, amit teljesen behálóz a drogpiac. Hogyan működnek együtt kontinensek, hogy napok alatt leszállíthassák a frissen gyártott pirulákat, és mekkora a pénzmozgás?

Legalább 7400 ember halt meg drogtúladagolásban az Európai Unióban 2023-ban. A valós szám ennél jóval magasabb lehet, az uniós drogügynökség szerint több országban hiányos az adatszolgáltatás, sok haláleset egyszerűen eltűnik a statisztikákból.

A jelenség egyik legsötétebb szörnyetege a függőség, de legalább ennyire fontos szereplő

a milliárdokat érő ipar és globális hálózat, ami néhol együttműködve, máskor egymást lemészárolva juttatja el a szereket emberek millióinak markába világszerte.

Drogcsempészek fényes nappal

A magyarok talán kevésbé kapják fel a fejüket a fentanil szóra, az Egyesült Államokban viszont napi szintű hír, hogy valaki meghalt a túladagolásában. Ezért Mariana van Zeller amerikai-portugál újságíró bevetette magát az alvilágba és megpróbálta kibogozni, kik a felelősek a lesújtó helyzetért. Idén debütált a National Geographicon futó A bűn kereskedői sorozatának utolsó évada.

Fotó: National Geographic

Válaszokért Mexikóba kellett utaznia Marianának, de hamar a Csendes-óceánon találja magát, egy kisebb fehér hajót követve, ami nagyjából tíz műanyag kannát húz maga után a vízen. Erős vegyszerek lapulnak a tartályokban, amiket egy megviselt, barna halászhajó fedélzetéről hajítottak le. Ebből állítja elő a kartell a fentanilt.

De nem a halászhajó az első láncszem, hanem egy főleg Ázsiából, de időnként Európából többnyire legális árukat szállító teherhajó. A fedélzeten dolgozó munkások közül néhányan mellékjövedelemként segítenek be a Sinaloa-kartellnek, amit a műsor 2020-as Fentanil című epizódja után terrorszervezetnek minősített az Egyesült Államok.

A halászhajó egy GPS koordináta alapján tudta, hova kell mennie, ott összeszedi a csempészárut, és így jutunk el a kisebb hajóhoz, amivel Mariana is találkozott. Ha valaki a felvázolt jeleneteket éjszakai, sötét környezetben képzelte volna el:

a valóságban minden fényes nappal történik a turistáktól hemzsegő Mazatlán hatalmas kikötőjénél.

A partraszállás után még érdekesebb az alapanyag sorsa. Normális esetben turistákat fuvarozó taxikkal jut el a következő állomásra. Az út legnagyobb stresszfaktora, hogy jelentősen megnőtt a rendőrség jelenléte az utcákon. Ennek ellenére harminc perccel később már le is parkol a sofőr egy külvárosi apartman komplexumnál, ahol ideiglenesen tárolják az árut.

„Itt védettebbek vagyunk, mint maga az elnök” – mondja nevetve az újságírónak az anyagot felügyelő férfi. A helyiségben kartondobozok sorakoznak egymás mellett, mindegyikben vegyszerek és alapanyagok. A férfi szerint abból, ami most nagyjából 350 ezer dollárt ér (128 millió forint), dollármilliókat hozó szer lesz, ha elkészül a fentanil.

Rövid várakozás után megérkezik egy futár, aki egy titkos laborba szállítja az alapanyagot. Ott a szakácsnak becézett biokémikus éjszakánként zsákszámra gyártja a gyógyszernek álcázott pirulákat. A férfi szerint a szintetikus drogok forradalmasították az ipart, ellentétben a heroinnal vagy a kokainnal, nem kell hozzájuk föld, víz vagy napfény, csak vegyszerek és némi szakértelem. A legnagyobb kihívás most még az, hogy az alapanyagok távolról érkeznek, de a szakács szerint ez sem tart már sokáig, hamarosan Mexikóban is hozzá lehet majd jutni. Ez még tovább rövidítheti a gyártási folyamatot, ami akkor is mindössze nyolc nap volt.

És ne felejtsük, hogy a szakács erről egy 2020-as tévéműsorban beszélt.

Mosom kezeimet

A biokémikus nappal legális munkát végez, az éjszakai drogbizniszre csak egy jó kiegészítésként tekint. A morális dilemmákat hamar elhessegeti, szerinte nem az ő felelőssége, ha valaki a drog mellett dönt. Azzal nyugtatja magát: különös figyelmet fordít arra, hogy ne legyen halálos kimenetele a fogyasztásnak. Felcímkézi a termékeket, ami garantálja, hogy jó minőségű áruról van szó – ami így is rendkívül veszélyes, a heroinnál és a morfiumnál is jóval erősebb, euforikus és szedációs hatása van.

Sósavval kevert borkősav és altató is kerül a fentanilhoz. Utóbbira azért van szükség, hogy csökkentse a skizofrénia és paralízis kialakulásának esélyét. Ha megvan a keverék, akkor a legnépszerűbb amerikai fájdalomcsillapító, az oxytocin mintájára préseli a pasztát. Az elkészítéshez lényegretörő főnöki utasítást kapott: miután bevett egyet a kliens, vágyjon újabb és újabb pirulákra. 

Mariana van Zeller watches as 08 and the cartel members get to work producing fentanyl in a hidden lab in Culiacán, Mexico. (National Geographic)

A pincéből az összes tabletta az Egyesült Államokba megy, ami nem egyszerű vállalás, hiszen át kell vinni a kutyákkal és röntgensugaras gépekkel felszerelt határon. Meglepő módon vértezik fel magukat a csempészek a hatóságokkal szemben, a csomagokat egyesével bekenik kávéval, majd fóliába tekerik, amit egy adag mustár réteg, ismét fólia és öblítőszer követ.

Ez a négy, minden háztartásban megtalálható eszköz a sikerük kulcsa, illetve egy karbonpapír, ami megakadályozza, hogy a röntgen észlelje a csomagot.

A bekent küldemények egy amerikai rendszámtáblával ellátott fehér furgonba kerülnek, amit egy terhes amerikai nőnek kell átjuttatnia a határon. Sokan nem járnak sikerrel a küldetéseken, idén eddig 5,4 tonna fentanilt foglalt le a rendőrség az Államokban. Ennek ellenére a nő lazán kezeli a helyzetet, nyugtatja a tudat, hogy a főnökének jó kapcsolatai vannak a rendőrségen, ahol akadnak segítőkész, korrupt tisztviselők. Simán be is jut az országba, ahol még egy szereplő csatlakozik a történethez: az amerikai terjesztő, aki 10 perc alatt átpakolja az árut a saját kocsijába, és elkezdi kiszállítani a klienseknek. A legtöbb munkás néhány ezer dollárt keres egy ilyen alkalom során.

Ecstasy nélkül a house zene nem house zene

A fentanil fogyasztás országos krízishez vezetett az Egyesült Államokban, tavaly több mint 48 ezer amerikai vesztette életét szintetikus opioidok, elsősorban fentanil miatt a kormány statisztikája alapján. És bár Magyarországon nem elterjedt a szer, de egyre kiterjedtebb a globális ellátási lánc, ahol más anyagokkal is bőszen kereskednek. Hasonló elven működik például a nálunk is ismertebb partidrog, az ecstasy piaca, amelynek központja jóval közelebb található Magyarországhoz. Mariana 2023-ban az MDMA című részben ezt is körbejárta.

Az 1950-es években teszteltek egy anyagot az Egyesült Államokban, amit egyfajta igazságszérumnak szántak rendőrségi kihallgatásokhoz. Nem vált be, ezért inkább pszichológusok kezdték gyógyszerként felírni a betegeiknek. Hamar elterjedt a híre, hogy bódító hatású, így kiszivárgott az utcára, ahol rövid idő alatt drogjárványt okozott ecstasy vagy MDMA néven. 1985-ben végül felkerült a legveszélyesebb kábítószerek listájára.

A legtöbb ország gyorsan követte ezt a döntést, Hollandia csak három évvel később. A kis lemaradás elég volt ahhoz, hogy az alvilág felfigyeljen Amszterdamra és drogközpontot csináljon belőle.

Mariana olyan terjesztőkkel beszélt a műsorban, akik Dániába, Angliába és Svédországba szállítanak, elmondásuk szerint mindössze három napnyi munkával akár 250 ezer eurót is megkeresnek. A hatóságok ritkán lépnek fel ellenük, a törvények pedig viszonylag engedékenyek. Egy másik, az Egyesült Államokba exportáló terjesztő például arról számolt be, hogy bár egyszer elkapták, mindössze 150 óra közmunkát kapott büntetésül. Azóta is folytatja a tevékenységét, a termékeit Telegramon hirdeti, majd egyszerű postai csomagként küldi el a tengerentúlra.

Nehéz megmondani, mekkora jelenségről van szó, de sokaknak a bulizás elengedhetetlen kiegészítője lett az ecstasy. A sorozatban hangzott el egy klubtulajdonostól, hogy „MDMA nélkül a house zene nem house zene”. Gyakran a rendőrséget is meglepi egy nagyobb hálózat lebuktatásakor, hogy mi zajlik a törvényes kereteken kívül. Egy tavalyi tanulmány a holland MDMA-piac éves átlagos nagyságát 58 millió euróra becsüli a 2015 és 2022 közötti időszakra. Ez a teljes európai forgalom 11,7 százalékát teszi ki.

A folyamatosan változó piacról és Magyarország kitettségéről ad némi képet az EU júniusban közzétett jelentése. E szerint 2019 és 2021 között az unióban lefoglalt MDMA-előanyagok 86 százaléka Hollandiából származott, de 2022–2023-ra fordult a trend: Hollandia részesedése 44 százalékra csökkent, miközben Magyarország meglepő módon a második helyre lépett elő.

Az uniós lefoglalások közel negyedét (22 százalékát) nálunk rögzítették.

A jelentés szerint az Európai Unióban továbbra is könnyen hozzá lehet jutni a legtöbb illegális droghoz. A kannabisz vezeti a listát, de a kokain, az MDMA, a különféle szintetikus stimulánsok és az új, rendkívül veszélyes opioidok – például a nitazének – is elárasztották a piacot.

Nehezíti a hatóságok helyzetét, hogy a kereskedelmet ma már nem utcai dílerek, hanem jól szervezett, nemzetközi hálózatok irányítják, amelyek az online térben és a közösségi médiában is aktívak csakúgy, mint a Marianának nyilatkozó terjesztő. Az előbbi tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarországon egyre inkább a laborban előállított stimulánsok, főként az amfetaminhoz hasonló szerek terjednek. Tavaly több ilyen droglabort is felszámoltak és rekordmennyiségű alapanyagot foglaltak le, ami jól mutatja, hogy a helyi droghálózatok is egyre szervesebb részei az európai feketepiacnak.