„Jöhet akár zsiráf is” – magyar csapat állatgyógyászati innovációja segít a kiskedvenceken
Világszerte mindössze hat–hét jelentősebb cég működik abban a szegmensben, ahol a magyar LimesVet is fontos szereplő: a digitális tervezés és a 3D nyomtatás segítségével fejlesztenek egyedi tervezésű anatómiai modelleket, műtéti segédeszközöket és implantátumokat állatok számára – legyen szó kutyáról, macskáról, vagy épp nyúlról. Abban segítenek, hogy a sebészi beavatkozások pontosabbak, gyorsabbak és biztonságosabbak legyenek. Mostanra több nemzetközi együttműködésük és két befektetőjük is van.
Tálosi Lászlóval, a LimesVet ügyvezető igazgatójával és tulajdonostársával, Czeibert Kálmán állatorvossal beszélgettünk.
A cikk a Forbes Magyarország és a HiSchool együttműködésében készült. A HiKlub egy középiskolásoknak szóló program, amelynek keretében 20 diák ismerkedhetett meg a Forbes szerkesztőségének munkájával, majd írt cikket egy választott témában. Írták: Győry Adél, Nagy Veronika, Niszler Emma, Palaszkó Zsófia, Wavrik Julianna. Mentor: Kis Judit, a Forbes főmunkatársa.
Forbes.hu: A White Unicorn tavaly 30 millió forintot fektetett a LimesVet leányvállalatába, a LimesVet Fiftyfive Kft.-be. Mire használtátok ezt a forrást?
Tálosi László: A projekttervünk egy olyan platform kifejlesztése volt, ahol az állatorvosok könnyen hozzáférnek a 3D technológiával előállított medikális termékekhez – például implantátumokhoz –, és ennek teljes folyamatát képes kezelni a rendszer. Az ötlet megtetszett a White Unicorn tulajdonosainak, és tavaly októberben 30 millió forintot kaptunk a Petifiq platformunk kifejlesztésére, amelyre létrehoztuk a már említett leányvállalatot. Ezt az összeget idén májusban további 10 millió forinttal meg is emelték egyébként. Mindemellett az is egyértelmű volt számunkra, hogy további tőkebevonásra lesz majd szükség a piaci jelenlét növeléséhez, és a nemzetközi színtéren való megmérettetéshez.
A Petifiq platform egy komplex online kiszolgáló felület állatorvosok számára, ahol egyedi, páciens-specifikus megoldásokat tudnak igénybe venni, szorosan, de nem kizárólag a 3D technológiára alapozva. A felület egyszerre képes kezelni a teljes kommunikációt, a 3D-s megjelenítést és a tervezési folyamat bizonyos elemeit, illetve a megrendelésekhez kapcsolódó folyamatokat. A platform első prototípusa már elkészült, most dolgoznak a már kiadható verzión. Céljuk, hogy a Petifiq majd egy olyan multifunkcionális platformmá váljon, ahol más gyártók és szolgáltatók megjelenésével az állatorvosok komplex ajánlatokat kaphatnak az eseteikre vonatkozóan, illetve oktatási anyagokat is igénybe tudnak venni.
A további terjeszkedéshez is sikerült már forrást találni?
T. L.: Igen, új befektetőnk a First Principle Innovation Zrt., amellyel épp néhány hete írtuk alá a szerződéscsomagot, így a nemzetközi expanzió most vette igazán kezdetét. A White Unicorn már az elejétől rendkívül támogatóan állt és áll azóta is hozzánk, rengeteg tapasztalatot, tudást osztanak meg velünk és komoly segítséget kapunk tőlük minden területen. A First Principle csapatával még friss az élmény, de ugyanezt a hozzáállást tapasztaljuk, szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen egy jó, egymást segítő befektetői csapat alakult ki körülöttünk. Időközben a tulajdonosi struktúra is letisztult, mára gyakorlatilag a befektetők mellett Kálmán és jómagam lettünk a fő tulajdonosok.
Hogyan növelnétek a piaci jelenléteteket a friss forrásból?
T. L.: A First Principle befektetését kis részben a fejlesztések továbbvitelére, nagyobb részben pedig a marketing és sales tevékenységünk felpörgetésére használjuk. A forrásnak köszönhetően részt tudunk venni különböző nemzetközi kiállításokon és konferenciákon, fedezetet ad a kisebb létszámú, úgynevezett drylab-ek szervezésére. Emellett tervezzük a csapat bővítését egy értékesítésért felelős kollégával is.
Ha jól tudom, a nemzetközi kapcsoltok kiépítése már javában elindult, az interjúnk előtt is egy nemzetközi kiállításon jártatok.
T. L.: Igen,
kapcsolatban állunk például a Bécsi Állatorvosi Egyetemmel, ők különböző műtétekhez rendelnek tőlünk sebészi guide-okat és implantátumokat.
Szállítottunk már Kuvaitba is az ottani nemzetközi állatklinikára a Troca nevű (ez egy egyedi térdkalácsárok protézis rendszer) implantátumunkból. Mindezek mellett rendszeresen szoktunk járni hazai és nemzetközi kiállításokra is. Tavaly szerepeltünk például Dubajban egy kifejezetten kisállatortopédiai konferencián mint előadók, de voltunk a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület éves rendezvényén is, ahol nemcsak a LimesVet termékeit mutattuk be, hanem Kálmán előadóként is meghívást kapott. Szeretnénk növelni nemzetközi ismertségünket a hasonló konferenciákon és kiállításokon való részvétellel, mint például az idei spanyolországi ESVOT (European Society of Veterinary Orthopaedics and Traumatology – a szerk.), a lengyel állatorvosi expo, vagy akár Európa legnagyobb veteriner témájú kiállítása, a London Vet Show.
Tálosi László és alapítótársa, Csizmazia Géza másik cégéről, a Limes Model Kft.-ről (mai nevén Limes 3D Innohub Kft.) a Forbes 2021-es augusztusi számában írtunk. A Limes Model már akkoriban a hazai makettpiac legnagyobb szereplője volt, „ám tulajdonosai nem érik be az építőiparral és az ingatlanpiaccal. Most épp az állatgyógyászat forradalmasításán dolgoznak” – írtuk négy éve. A Limes addig elsősorban az építészeti modelljeiről volt híres, és a portfólióbővítést eleinte diszkréten kezelték, de már négy évvel ezelőtti interjúnk idején is ott volt például egy 3D nyomtatott kutyakoponya a számos középület modellje mellett. László már ekkor kijelölte az utat: „a 3D nyomtatás a jövő és a jelen, de mi nem azt az utat akarjuk bejárni, amit a hasonló cégek. Mi konkrét iparágakra lövünk, például az állatorvoslásra.”
László, korábban már írtunk a másik cégedről, amiből a LimesVet is kinőtte magát. Hogyan zajlott ez a folyamat?
T. L.: Igen, az egész sztori a Limes 3D Innohub Kft.-től indult. Ez egy építészeti és járműmodellezési cég, amely 3D technológiát alkalmaz. A 3D nyomtatóparkunk szabad kapacitásait szerettük volna kihasználni és arra jutottunk, hogy az állategészségügy lesz a tökéletes terület. Kevés olyan, világszinten is meghatározó cég van, ami kimondottan ezzel foglalkozik. Beadtunk egy pályázatot, – ez még ortézisfejlesztésről szólt (ortézis: olyan gyógyászati segédeszköz, amely külső rögzítőként segít az ízületek stabilizálásában, adott testrész megtámasztásában vagy tehermentesítésében – ilyenek például bizonyos csukló-, boka-, vagy gerincortézisek – a szerk.) – amit megnyertünk. A megvalósításhoz kerestük az állatorvosi szakmai a kapcsolatokat, így jutottunk el a FuzioVet állatkórház tulajdonosaihoz. 2021-ben létrehoztuk a LimesVet Kft-t. és csatlakozott hozzánk Czeibert Kálmán, aki klinikus állatorvosi, egyetemi oktatói, valamint kutatói háttere miatt hatalmas hozzáadott értéket jelentett a tapasztalataival.
Végül elkanyarodtatok a külső ortézisektől, más irányba ment a fejlesztés.
T. L.: Igen, az első két és fél év még fejlesztési időszak volt, a külső ortézist elhagytuk, és a belső implantátumok és műtéti eszközök irányába fordultunk. Saját fejlesztésű termékeink lettek, például a Troca egyedi térdkalácsárok protézis rendszer, különféle műtéti segédeszközök (pl. fúró- és vágóvezetők) vagy különböző csigolya- és koponyaimplantátumok. A biztonságos, gyors és hatékony ellátás a cél.
Az említett fúró- és vágóvezetők, amik meghatározzák a fúrás vagy vágás irányát, szögét és akár mélységét, garantálják azt a fajta precizitást, amit egy állatorvos az egyetemről kikerülve általában csak hosszú évek alatt, nagyon sok gyakorlással tud elsajátítani.
Fotó: Sebestyén László
Kálmán, te miért csatlakoztál a céghez, mi fogott meg?
Czeibert Kálmán: Amikor Laci megkeresett az ortézises pályázattal, már rengeteg területtel foglalkoztam. Voltam klinikus állatorvos, tanítottam az Állatorvostudományi Egyetemen anatómiát és fejlődéstant, és doktori kutatást végeztem az agyi anatómia, a diagnosztikai képalkotás és a 3D modellezés témakörében. Ezt a kutatási irányvonalat vittem tovább az ELTE Etológia tanszékére is, ahol egy pályázat keretében egy nemzetközi kutatócsoporthoz csatlakoztam, amely kutya agykutatással (és ezen belül elsődlegesen a kutyák ún. Alzheimer-kórjával) foglalkozott. Ráláthattam arra is, hogy miként tör egyre előrébb a 3D technológia fejlődése, és az állatorvosi, valamint a humán gyógyászati alkalmazása. 2021 őszén csatlakoztam Laciékhoz, itt már nekem is jó párszor meg kellett ugranom a saját addigi korlátaimat, hiszen az említett 3D nyomtatós eszközparkot, a műszaki tervezést, programozást, és az additív gyártástechnológiát is mélyebben meg kellett ismernem. Ezáltal tudjuk hatékonyan fejleszteni a céghez szükséges szoftveres hátteret is, hiszen itt minden eset más:
az állatorvos egyszer gerincműtéthez kér segítséget, másszor térdműtéthez, vagy épp komplexebb koponyát érintő beavatkozásokhoz. De épp ezért jó, hogy szívesen kutatok, ötletelek, és fejlesztek.
Mostanra kialakult egy teljes termékpaletta, vagy folyamatosan fejlesztetek?
T. L.: A termékfejlesztésekben mindig a piacképes, nagy esetszámot érintő problémákra fókuszáltunk, vagy az olyan betegségekre, amikhez úgy éreztük, hogy megszokottnál hatékonyabb megoldást tudunk adni. Ennek eredménye lett az atlantoaxiális instabilitás (az első két nyakcsigolya között létrejövő rendellenes elmozdulás – a szerk.) kezelésére szolgáló implantátum vagy az egyedre szabott koponyaimplantátumok. Az implantátumok kapcsán mindig rendszerekben gondolkodunk, azaz adunk egy 3D nyomtatott anatómiai modellt, valamint a műtéthez szükséges fúró- vagy vágóvezetőt is. A LimesVet innovációja nem kizárólag a termékekhez kapcsolódik, hanem nagyrészt a tervezési folyamathoz is. Az általunk összerakott szoftveres környezet, a mesterséges intelligenciával megtámogatott egyedi munkafolyamat, és saját algoritmusaink lehetővé teszik, hogy az akár 8-10 órás normál 3D modellezési és tervezési időt például a Troca esetében akár 50 percre csökkentsünk. Azt tudom mondani, hogy mostanra egy kész termékpalettával rendelkezünk.
A humán orvoslásban, például az onkológiában is egyre nagyobb teret kapnak a személyre szabott terápiák. Az állatgyógyászatban is ez a trend?
T. L.: Igen, a személyre szabott gyógyítás globális szinten megatrendnek számít, és az állatgyógyászatban is egyre elterjedtebb. A LimesVet mellett világszerte nagyjából egyelőre hat-hét jelentősebb cég dolgozik ebben a szegmensben. A kezdetekkor fontos volt, hogy tanulmányozzuk a nagy számban előforduló eseteket, és az azokra már a piacon lévő gyógymódokat, hiszen szerettünk volna egy üzletileg is értelmezhető vállalatot felépíteni.
Ez egy új terület, nem volt egy jól bejáratott út, egy jó gyakorlat, amit máshonnan könnyen adaptálni lehetett volna, emiatt lényegében nekünk kellett a korábbi tapasztalatainkból merítve valami újat kitalálni.
Cz. K.: A termékek meghatároztuk, hogy mi lehet egy olyan új, lehetőleg minimálisan invazív, egyedre szabott megoldás, ami még ebben a formában nincs a piacon és/vagy a hagyományos gyakorlathoz képest hatékonyabb – illetve az állat számára is jobb alternatívát kínál. Majd kitaláltuk, hogyan hozzuk létre a termékeket, amihez igénybe vehettünk volna komoly pénzekért megvásárolható 3D modellező szoftvereket, de egyrészt az indulásnál nem volt annyi pénzünk, másrészt azok a szoftverek nem feltétlenül rendelkeztek minden olyan funkcióval, amelyek a számunkra lényeges tervezési logikát és módszertant személyre szabhatóvá tették volna. Ezért létrehoztuk a saját tervezési metodikánkat és egyfajta szoftveres ökoszisztémát, ami végül hatékonynak és rugalmasabbnak is bizonyult.
Fotó: Sebestyén László
Nem lehetett egyszerű letesztelni a termékeket.
Cz. K.: Igen, kellettek a gyártáshoz kapcsolódó fizikai tesztek, például arra, hogy melyik a megfelelő 3D nyomtatási technológia vagy -anyag, illetve hogyan lehet őket a legjobb minőségben és felhasználóbarátan előállítani. Végül, mivel műtéthez használt eszközökről volt szó, le kellett tesztelnünk az összes, a gyakorlatban használt fontosabb fertőtlenítési módot is, hogy mindegyikre meg tudjuk adni az iránymutatást az állatorvosok számára.
Miért egyediek a megoldásaitok és milyen esetekben van rájuk szükség?
Cz. K.: Egy konkrét példával válaszolnék: vannak kistestű kutyafajták, mint például a yorkshire terrier, a bishon-fajták, vagy épp a csivava, ahol a nyakcsigolyák között adott esetben rendellenes elmozdulások jöhetnek létre (mint a korábban említett atlanto-axiális instabilitás), és ezáltal fájdalmasságtünetek, mozgászavarok, vagy akár bénulás is jelentkezhetnek. Ezt az állapotot az orvosnak időben fel kell ismernie, és stabilizálni kell a csigolyákat. A nehezítés viszont az, hogy
az extra kistestű állatokban – például a pár kilogrammos kiskutyáknál – nincsenek szabvány megoldások, de még a nagyobb kutyáknál is kihívást jelenthet a furatok pontos elhelyezése a csontokban.
Ebben az esetben azok a standard implantátumok, amiket mondjuk egy törés kezelésre használhatunk, már kevésbé jönnek számításba. Kiemelten fontossá válik az, hogy milyen pontosan illeszkedik az adott csigolyára az implantátum, és hol helyezkednek el bennük a furatok és a rögzítő csavarok.
Hogyan zajlik a folyamat egy ilyen esetben?
Cz. K.: A képalkotó vizsgálat elvégzése után az állatorvos továbbítja nekünk a CT (illetve MRI) felvételeket, és mi ezt a több száz, vagy akár több ezer szürkeárnyalatos 2D képet látványos 3D modellekké konvertáljuk. Tehát radiológiailag is tudnunk kell értelmezni a folyamatokat, ismernünk kell, hogy anatómiailag mi számít normálisnak és mi az, ami már patológiás, valamint, hogy az elsőként kinyert “nyers” 3D modelleket milyen módon lehet tovább alakítani (pl. javítani, színezni, animálni). Ezt követi a tervezési és – a műtétet végző szakember bevonásával – a gyártási fázis, aminek a végén fizikai formában is megszületik az egyedi, pontosan az adott állatra szabott műtéti segédeszköz és maga az implantátum. A többi termékünknél is hasonló a folyamat.
Milyen anyagból vannak az implantátumok?
Cz. K.: Számos háttérkutatást végeztünk azért, hogy megtaláljuk a legjobb verziót az előállításra vonatkozóan. A publikált tanulmányok főként humán gyógyászatban alkalmazott megoldásokról és anyagokról szóltak, így célszerű volt nekünk is ebbe az irányba elmozdulni. Azt mondtuk magunknak, hogy ami az emberi felhasználásra alkalmas, az biztosan jó lesz az állatok számára is. Már csak amiatt is, mert amíg egy ember sok évtizedig élhet valamilyen implantátummal a szervezetében, egy kutya vagy macska esetén átlagosan 8-10-15 évről beszélünk. Figyelembe véve a 3D nyomtatás jelenlegi fejlettségét, a Grade 23 orvosi titán alkalmazása mellett döntöttünk. Ez kellően erős, ellenálló és egyben könnyű, és a lehető legkevésbé terheli meg a szervezetet. Azzal is kísérletezünk, hogy a különböző implantátumok esetében mi az a legkisebb anyagvastagság, ameddig a fontos fizikai tulajdonságok alapvetően változatlanok maradnak. A Troca esetében már 0,8 milliméternél járunk.
Hogyan dől el, hogy kikkel működtök együtt? Ti keresitek meg az állatorvosokat, gazdákat vagy fordítva?
T. L.: Mindegyikre volt már példa. Elsősorban mi keressük fel az olyan állatorvosokat, klinikákat ahol van ortopédiai és/vagy neurológiai ellátás, de találtak már meg bennünket az aktív közösségi médiás jelenlétünknek köszönhetően is. Mi közvetlenül azért nem szolgálunk ki tulajdonosokat, mert szükséges a klinikus állatorvosi kontroll.
Van olyan eset, ami különleges és kiemelnétek?
Cz. K.: Mivel szerencsére sok pozitív tapasztalatunk van, nehéz lenne csak egyet kiemelni. Említhetjük például azokat az eseteket, amikor Troca műtétet követően pár nappal a kutya már jobban terhelte az operált lábát, mint a másikat. Itt lehetett érzékelni a legjobban, hogy az a lába sincs rendben, illetve az általunk készített implantátum valós hozzájárulást adott a gyors gyógyuláshoz. Volt több olyan páciens is, akinek már mindkét térde a mi megoldásunkat kapta.
Vagy említhetjük a csivavát az atlantoaxiális instabilitási problémával, aki nem tudott rendesen járni, mert nyomta a gerincvelőt a rendellenesen elmozduló csigolya. Majd a műtét után kaptunk egy videót, ahol úgy rohangál, hogy a gazdája alig tudta követni a kamerával.
Milyen állatokkal dolgoztatok a kutyákon kívül?
T. L.: Mivel a társállatok túlnyomó többségében kutyák vagy macskák, így az eseteink elsődlegesen őket érintik. De készítettünk már olyan vizualizációt is, ahol nyúl volt a páciens, illetve kérték már ki Kálmán véleményét papagájjal kapcsolatban is. Házon belül pedig néha azon poénkodunk, hogy nem szaladnánk el az egzotikus állatokat érintő megkeresések elől sem: szeretjük a kihívásokat, jöhet akár zsiráf is.
Volt-e egy olyan pont, amikor azt éreztétek, hogy igen, innentől kezdve biztos, hogy sikeres lesz a vállalkozás?
T. L.: Mivel látjuk a világban zajló megatrendeket, a személyre szabott gyógyítás megjelenését a humán után az állatorvoslásban is, – amihez kiválóan illeszkedik a 3D technológia – így tudtuk, hogy jó irányba megyünk. Megvolt és van az a fajta hitünk, hogy képesek vagyunk ebből egy nemzetközi szinten is értékelhető dolgot építeni, és hajlandóak vagyunk akár erőn felüli áldozatokat is vállalni érte. Hiszünk a csapatunkban, a szakmai tudásunkban, a platformban és a megalkotott termékeinkben, illetve abban az egyedi tervezési és mérnöki gondolkodásmódban, amit képviselünk.
Borítókép: Heim Alexandra a LimesVet 3D-tervezője, Czeibert Kálmán és Tálosi László.
