Így züllesztették le és zárták be fejlesztést blöffölve a nagy forgalmú vasútvonalat

Lezüllesztjük, bezárjuk, fejlesztésnek blöfföljük. Trianont túlélte, Lázár Jánost nem. RIP 106-os vonal. Ács világa.

– János, szóltak a kínaiak. Most már mindenképp kell nekik az a hely Debrecenben, ahol a vasút megy.

– Nem bírják ki jövő áprilisig? Húzzuk az időt, amíg lehet!

– Húzzuk már régóta, most már kell nekik. Benne van a szerződésben.

– Jó, akkor zárjuk be gyorsan a vasutat, de találjatok ki mellé valamit, amivel el lehet adni fejlesztésnek. Tramtrain legyen benne!

– Meglesz, főnök.

Természetesen csak az én rosszindulatú képzelőerőm szüleménye a fenti párbeszéd, de ha hihetőnek tűnik, az se meglepő. Az ugyanis egyszerű tény, hogy az állam odaígérte az akkugyárnak azt a bizonyos területet, és az is, hogy múlt szombaton elment az utolsó vonat a 106-os számú, Debrecen-Nagykereki vasútvonalon. Amit meg a nagy későbbi fejlesztésről kommunikálnak mellé, vagy elhiszi az ember, vagy nem. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva nem könnyű.

Kaptam már hideget-meleget azért, hogy nem ellenzem kézzel-lábbal a mellékvonalak bezárását. Valóban azt gondolom, hogy jó részüket értelmetlen fenntartani. Ahol a semmiből semmibe vezetnek, ahol az állomások messze vannak a településektől, ahol az embereknek rég kialakult, hogy mivel közlekednek helyette és busszal sokkal hatékonyabban ki lehet őket szolgálni, ezer Vitézy Dávid se tudná visszaszoktatni a helyieket a vonatra. Nincs, de ha lenne, se segítene semmilyen ütemes menetrend vagy modern motorvonat. Ha tudnak, az emberek autóznak, ha meg nem, akkor a többségnek jobb szolgáltatást nyújt a busz.

Ez érvényes tehát jó sok mellékvonalra, de vannak kivételek. És most sikerült bezárni pont a szabályt erősítő kivételt. Elővárosi vonal, kiváló adottságokkal, nagy forgalommal – bizonyítottan a mintapéldája annak, amit fejleszteni érdemes, ahol minőségi szolgáltatással komoly forgalomnövekedést lehet elérni.

Persze épp ez lett most hirtelen a semmiből, kármentésként az ígéret, de a nyomvonal-korrekció szükségességét több éve tudjuk. Mégse történt semmi a fejlesztés irányába egészen addig, amíg ki nem derült, hogy most már valóban zárni kell. És most sincs semmi a szavakon, üres ígéreteken túl. Sehol egy konkrétum, hogy a nagyváradi gyorsvasút mikorra, miből, hogyan. Egy nyomvonalat, potenciális gyorsvasutat, Lázár-védjegy tramtraint be lehet blöffölni séróból pár perc alatt, abban nincs semmi truváj.

Miközben a régió polgármesterei lapítanak, a debreceni fideszes potentátok meg elkezdték harsogni a fejlesztéses dumát, a helyiek mit látnak a saját szemükkel? A 106-os vonal az elmúlt 10 évben a kevés jó példa egyike volt az összefogásra, fejlesztésre. Ezt rombolták le szisztematikusan évek alatt.

Sírni támad kedve az embernek, ha csak visszaolvassa a korabeli cikkeket a vonal feltámasztásáról. A 2010-es évek elején – már bőven a Fidesz-érában –, az állam, vasutasok, civilek és a helyi önkormányzatok összefogásával, uniós pénzeket jól felhasználva sikerült a vonalat versenyképessé tenni. Felújították a pálya jelentős részét, csökkent a menetidő, nőtt a járatok száma, aztán jött az ütemes menetrend is, megújultak az állomások, kiváló buszokhoz kapcsolódó menetrendeket vezettek be, dinamikusan nőtt is az utasszám.

Aztán jött a züllesztés, az elengedés. Az állomásokat még csinosították, de már elmaradtak a karbantartások, egyre több lassújelet kellett kitűzni, évről évre folyamatosan nőtt a menetidő. Ebből aztán az lett, hogy az egyvágányú pályán nem lehetett tartani a vonatkeresztezéseket. Ha egy állomással odébb kell tenni a szembejövő vonatok találkozását, akkor nő a várakozási idő, lassabb lesz az eljutás. Az elmúlt években már azon szenvedett a MÁV, hogy utas még így is lenne, de a lerohasztott pálya miatt (hosszú szakaszon van már évek óta 20 km/órás szüttyögés és ezen se változtattak) nem tudta teljesen vonatokkal bonyolítani a forgalmat, buszokat kellett beállítani, azok legalább bárhol szembe mehetnek a másikkal.

Így jutottunk el tehát a mába, és ezek után kellene elhinnünk, hogy a vonal bezárása valójában fejlesztés.