A kormány újra belenyúlna az Otthon Start és a CSOK Plusz szabályaiba
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Otthon Start és a CSOK Plusz néhány új szabályát.
A CSOK Plusz szabályai egyszerűsödnek és visszatérnek a korábbi, egyértelműbb meghatározáshoz az „első lakásszerzők” fogalmában. Ugyanakkor a korábbi kivételek megszűnnek, az értékbecslési folyamat pedig rugalmasabb lehet, számolt be a Bankmonitor.
Alapszabály szerint a CSOK Pluszt első közös lakásra és nem első közös lakásra is fel lehet venni, ugyanakkor a vételárkorlát eltérő a két esetben.
- Első közös lakás vásárlása, építése esetén a korlát 100 millió forint, míg első közös ház megszerzésekor ugyanezen árkorlát 150 millió forint.
- A nem első közös lakásszerzők esetében az árkorlát mindenkinek 150 millió forint.
Ehhez az alap felálláshoz jöttek az Otthon Startra bevezetett kivételek:
- Nem számított meglévő lakásnak, ha az értéke 15 millió forint alatt volt,
- nem számított, ha haszonélvezettel terhelten szerezték meg, és a haszonélvező benne lakott,
- nem számított, ha az ingatlant elbontották vagy bontását elrendelték, illetve, hogy
- akkor is első lakásszerzőnek minősültek, ha legfeljebb 50 százalékos tulajdonrészük volt egy másik ingatlanban.
Ezeket a kivételeket vezetnék most ki a CSOK Plusz esetében, azaz első közös lakásszerzőnek azok a házastársak minősülnek, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek. A megemelt árkorlát marad.
Az értékbecsléssel kapcsolatban is van egy módosítás: nem kell feltétlenül a hitelbírálat során meggyőződnie a banknak a lakással kapcsolatos feltételekről, hanem beszámítható lesz egy előzetes értékbecslés is.
