„Magyar szempontból kifejezetten kényelmetlen az időzítés” – a budapesti Trump-Putyin találkozó valódi tétje
Noha jelenleg még kevés konkrétumot lehet tudni, de néhány dolog már így is elég egyértelmű, írta Facebook-oldalán Rácz András Oroszország-szakértő a közelgő budapesti Trump-Putyin találkozóról.
Ha hinni lehet Trumpnak, akkor a találkozóról múlt csütörtöktől számítva két héten belül sor kerül. Viszont Magyarország számára az október 23 – november 4. közötti időszak az 1956-os forradalom miatt roppant érzékeny, és emiatt igen szerencsétlen arra, hogy Putyin állami tiszteletadással fogadjuk Budapesten.
Azt a Putyint, akinek az állami médiája két évvel ezelőtt az amerikai titkosszolgálatok által kirobbantott, „színes forradalomnak” és külföldi beavatkozásnak nevezte 1956-ot, az orosz állami tankönyvek pedig fasiszta ellenforradalomként írják le… és azt a Putyint, akinek a hadserege éppen a velünk szomszédos országot pusztítja, ahol még mindig él szűk százezer kárpátaljai magyar is.
Kontextus. Donald Trump amerikai elnök múlt héten jelentette be, hogy Budapesten fog találkozni az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Hogy pontosan mikor ülnek tárgyalóasztalhoz, azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Mi jöhet most? Rácz szerint Budapest kapcsán is az augusztusi, alaszkai csúcstalálkozó forgatókönyve látszik ismétlődni: az oroszok sikeresen alakítják az amerikai agenda-t. Akkor is Putyin dobta be Trumpnak hirtelen, hogy jó lenne találkozni, az amerikai elnök azonnal kapott az alkalmon, és annak érdekében, hogy a találkozó megvalósulhasson, elhalasztotta a már előkészített szankciók bevezetését és nem adott át újabb fegyvereket sem. „A találkozó tétje a fegyverszünet, nem a béke. Ergo, a kormánymédia által szajkózott Budapesti Békecsúcs elnevezésnek körülbelül annyi köze van a valósághoz, mint anno a békekölcsönnek volt a békéhez”, írta. Hozzátette: kulcskérdés, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eljön-e. Ha nem, akkor ugyanis még az is kizárt, hogy értelmesen lehessen beszélni akárcsak a fegyverszünetről is.
