A NER már a bányákban van, így tarolnak

Nemcsak a nagyobb léptékű állami építési megbízások kerülnek rendre a NER-hez kapcsolódó vállalkozáshoz, már a bányászatban is látványos a jelenség.

Mi történt? Az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára kapott engedélyeknél is látványos a NER-bennfentesség – írja a G7. A lap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bányászati adatbázisát vette alapul. Itt számon tartják, hogy melyek azok a célkitermelési helyek, amelyeket a sztrádatörvény értelmében használnak a kivitelezők.

Mi látszik? Az, hogy 2012-2014 között hogyan pörgött fel a NER-es építőipari cégek teljesítménye, ekkoriban még a Közgépnek köszönhetően. A 2010 előtt domináns külföldi szereplőknek még pár éve is jelentős kitermelési tevékenységük volt, 2021 után azonban ez szinte teljesen eltűnt. Mára egyeduralkodók lettek a kormányközeli cégek a nagyobb mélyépítési projekteknél a célkitermelőhelyek adatai alapján.

Hogyan zajlik? A konzorciumok vezetője, a fővállalkozó kér engedélyt, de nem ők maguk végzik a kitermelést, hanem alvállalkozóik. Emiatt a bányanyitási engedélyek és az itt kitermelt alapanyag leginkább arra világíthat rá, hogy mely fővállalkozókon folytak keresztül az állami megrendelések, a piacinál jóval magasabb profittal.

Kik tarolnak nagyot? A Duna Aszfalt a magyar útépítés királya, a teljes kitermelhető, útépítéshez használt bányászható mennyiség harmada kötődik hozzájuk. Részletek a G7 cikkében.