Ennyit buknak a boltok az árrésstop miatt

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint tarthatatlan és káros ez a kormányzati intézkedés.

Mi történt? A hat legnagyobb magyarországi élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2024-es összesített mérlege azt mutatja, hogy tavaly minden 100 forint értékesítéssel 40 fillér veszteséget termeltek – írja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum oldalán.

Minden kasszánál kifizetett 100 forintból átlagosan 56,5 forintja megy el az eladott termékek beszerzésére, több mint 19 forint adót von el az állam forgalmi adóra, kiskereskedelmi különadóra, és ahol marad eredmény, ott nyereségadóra, illetve 7 forint megy el bérekre. További 11,5 forintot tesz ki a működési költség, amelybe számtalan tétel tartozik az ingatlanok üzemeltetésétől, a raktározáson és a szállításon át a hűtésig, vagy a friss pékáru sütési költségéig. Újabb 6 forint az egyéb nettó ráfordítás, ami többnyire olyan rendkívüli kiadásokat takar, mint a pénzügyi tételek, kamat, adósságtörlesztés, árfolyamkockázat, és más egyszeri, illetve nem várt kiadások.

A mindezek után fennmaradó rész lenne az adózott eredmény, ami az élelmiszer kiskereskedelemben a fejlett országok piacain jellemzően 2-3 forint. Ez Magyarországon tavaly -0,4 forint volt. A hat lánc tavalyi értékesítése összesen 4400 milliárd forint volt.

Kozák Tamás szerint a kormányzati kommunikáció azt sugallja, hogy ez a kiskereskedelem problémája, a vásárló szempontjából az a fontos, hogy az árak ezekben a termékkörökben csökkentek, ez azonban félrevezető. A kiskereskedelmi árrésnek és az elméletben a még megmaradó pozitív működési eredménynek kellene mindezek mellett fedezetet nyújtania a kiskereskedelem beruházásaira, valamint mozgásteret adnia a láncoknak arra, hogy rendszeresen komoly akciókkal versengjenek a fogyasztókért.

Az árrésstop azzal is károkat okoz szerinte, hogy rontja a kiskereskedők alkupozícióit a beszállítókkal szemben. A lényegében fix árrésekből a beszállítók pontosan meg tudják állapítani a konkurencia árait, és ez megszünteti a közöttük zajló versenyt.

„Ezzel a problémával szembesül most a kiskereskedelem, amikor egyre másra kapja beszállítóktól az áremelési igényeket tartalmazó szerződés módosítási kérelmeket. Ezek egy része valóban indokolt , költség oldalról alátámasztott igény, más részük azonban kizárólag a verseny hiánya miatt mehet át a szűrőn”

– írja Kozák Tamás.

Szerinte az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó mesterségesen diszkriminatív. Azt a különbséget használja ki, hogy a hazai láncok nem egy nagy cégként, hanem sok kicsi hálózataként, franchise-rendszerben működnek. Az árrésstop és a különadó is csak egy magasan meghúzott árbevétel szint fölött lép életbe, ezért a kisebb cégekből álló hálózatokat nem terheli sem az árrésstop, sem a különadó, csak a nemzetközi láncokat.

„Mindezek fényében meglepőnek tűnhet, hogy az élelmiszer kereskedelem kisebb szereplői is pórul járnak az árrésstoppal, és ők maguk is tiltakoznak ellene. Ez azonban nem a sors iróniája, hanem nagyon is előre látható piaci törvényszerűség. Az árréstop hatására ugyanis a nagy láncoknál néhány fontos élelmiszer termékkör árai irreálisan alacsony szintre süllyedtek, ami miatt a vásárlók növekvő hányada elpártol a kisebb szereplőktől, és a nagyokat választja”

– fogalmaz.

Ez rendkívüli módon visszahat a helyi boltok forgalmára nézve, szerinte nem csoda, hogy a GKI felmérése szerint a kisebb botlok, boltláncok üzemeltetőinek 18 százaléka tervezi egy vagy több bolt bezárását.

Kontextus. Legutóbb május közepén vezetett be árréskorlátozást a kormány, ezúttal a háztartási cikkeket árusító nagy boltokra. Az árréskorlátozás 30 különböző termékkategóriában több ezer terméket érint, például mosogatószereket, mosóporokat, papírzsebkendőket vagy tusfürdőket. Ebben a szektorban is komoly gondokat okozott a cégeknek a kormányzati intézkedés, erről több cikkben is beszámolt a Forbes.