Mi áll a forint ereje mögött és meddig tarthat a stabilitás?
Az előző évek gyengülése után meglepő, hogy 2025-ben nemhogy stabil, de az utóbbi hónapokban kifejezetten erős a forint az euróval és a dollárral szemben is. Mi várható az év további részében és mi lesz, ha a kormány költekezni kezd?
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
PÉNZ = SZABADSÁG?
Vége az aranykornak: eltűntek a kimagasló állampapír-kamatok, a magyar gazdaság pedig évek óta szenved, mindig a következő évben vesz csak repülőrajtot. Trump felrúgta a megszokott világrendet és senki se tudja, hova vezet a vámháborúja. Bízhatunk-e még a forintban, mik a legvonzóbb szektorok és régiók a részvénypiacokon? A legkiválóbb magyar pénzügyi szakértők vázolják a helyzetképet és osztják meg meglátásaikat, várakozásaikat a Forbes Money Summit-on.
Múlt hét pénteken a dollárral szemben kettő, az euróval szemben egy éve nem látott szintre erősödött a forint. Nem egy hirtelen erősödésről beszélünk ráadásul, gyakorlatilag mióta kirobbantotta Donald Trump amerikai elnök a vámháborúját, a forint bivalyerőt mutat.
Egy euró középárfolyamon jelenleg 393,8 forintba, egy amerikai dollár 334,8 forintba kerül. Ez az előbbinél 4,36 utóbbinál 15,78 százalékkal van lejjebb az év elején látott szintektől. Mitől erősödött ekkorát a hazai fizetőeszköz? Meddig maradhat velünk a stabilitás? Elmagyarázzuk.
Tradingview
Mi mozgatja az árfolyamokat?
„Az árfolyamban minden lecsapódik ami a gazdaságban történik, de a kamatkülönbözet jelenleg minden más tényezőnél fontosabb” – mondja Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Hogy miért? A válasz a carry trade. A carry trade-nél egy befektető egy alacsonyabb kamatozású devizában hitelt vesz fel, ezt egy magasabb kamatozású devizára váltja, majd az így vásárolt devizát berakja betétbe vagy más magas hozamú eszközbe.
Például, egy befektető euróban vesz fel olcsó hitelt, majd ebből forintot vesz, amit befektet egy forintos, legtöbbször kockázatmentes eszközbe magas hozammal. A veszélyes benne az, hogy amennyiben hirtelen elkezd esni valamiért a magas kamatozású deviza árfolyama, a befektető adóssága az egekbe szökhet. Az eredeti példánál maradva, ha hirtelen elkezdene gyengülni a forintárfolyam, a befektetők kiszállnának a forintos eszközeikből, eladnák a forintjukat. Ez tovább gyengítené az árfolyamot.
Ezt az tudja meggátolni, ha kellően magas a kamatkülönbség. Minél magasabb, annál magasabb a befektetők fájdalomtűrő képessége, tehát annál később ugrálnak ki a forintból.
Középtávon, tehát néhány év alatt az árfolyamokat nagyon leegyszerűsítve a folyó fizetési mérleg alakulása határozza meg: ez méri egy adott ország és más országok közötti összes tranzakciót. Ha az értéke pozitív, az ország exportból és különböző jövedelemátutalásokból származó jövedelme meghaladja a külföldre kifizetett jövedelmeket.
Ismét egy komoly egyszerűsítés, de gyakorlatilag az történik, hogy ha egy ország többet exportál, mint importál, az erősíti az árfolyamot. Ha egy magyar cég Németországba exportál, a német vevő pedig euróban fizet, akkor azt az eurót a magyar fél eladja, és forintot vesz belőle.
Ez természetesen csak akkor igaz, ha az árfolyam teljesen szabadon lebeghet. Ha az ország jegybankja beavatkozik, más helyzetet kapunk. A magyar gazdaságpolitikának hosszú éveken keresztül az egyik alapja volt a forint gyengítése, hogy többek között ezzel vonzzanak be külföldi tőkét.
Tombol a carry trade, és ez egy jó darabig így maradhat
A hazai devizát folyamatosan támogatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) relatíve magasan tartja az alapkamatot. Az Európai Központi Bank (EKB) már rég megkezdte a vágásokat, jelenleg 2,15 százaléknál jár az alapkamat. A másik fő globális referencia a gyakorlatilag amerikai jegybankként funkcionáló Fed. Az amerikai alapkamat jelenleg a 4,25-4,5 százalékos sávban mozog, de egyre valószínűbb, hogy ez hamarosan lejjebb megy. A piaci árazások szerint négy vágás is jöhet a következő fél évben.
„A Fed és az EKB mellett fontos, hogy a kamatelőny megvan a régiós jegybankokkal szemben is. Nem csak az euróval és a dollárral, de például a lengyel zlotyval szemben is egyéves csúcsa közelében van a forint, a lengyeleknél ráadásul két kamatvágás is érkezhet idén.”
– magyarázza a helyzetről a szakértő. (A lengyel alapkamat jelenleg 4,75 százalék.)
A forint árfolyama a régiós devizákkal szemben mondja meg, hogy az erősödés (vagy máskor a gyengülés) egy régiós trend része csupán, vagy valós fundamentális, országspecifikus okai is vannak.
Például, az eddig látott trumpi politika miatt bizalomvesztés és a kockázati prémium növekedése figyelhető meg a dollárral kapcsolatban. Ez kedvez a feltörekvő devizáknak, ezek közül csak az egyik a forint. Az MNB viszont lassan egy éve nem vág, az alapkamat 6,5 százalék, és nem valószínű, hogy ez változna az év hátralévő részében.
Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a jegybank elsődleges célja továbbra is a forint árfolyamának stabilan tartása. A monetáris politika óvatosan szigorú marad, és
„le kell számolni azzal a korábbi gazdaságpolitikai elképzeléssel, miszerint a gyengébb forint támogatja az exportot és a gazdasági növekedést.”
A carry trade tehát tombol, és ez egy jódarabig így is maradhat.
De, a hazai jegybanknak alapvetően az a feladata, hogy egy előzetesen kijelölt cél, jelenleg 3 százalék környékén tartsa az inflációt. Egy olyannyira nyitott gazdaságban, mint a hazai, csak úgy tudja ezt elérni, ha a forintárfolyam nem gyengül túlságosan. Tehát, ha nem drágul az import.
Már nagyjából egy éve a jegybank is így látja, Varga Mihály legutóbbi mondatai pedig csak megerősítik, hogy az infláció kordában tartását a stabil forinttal képzeli el a jegybank.
Létezik olyan jegybank is, ami több ilyen elsődleges céllal, szakzsargonnal „kettős mandátummal” rendelkezik. Ebben az esetben az infláció mellett a foglalkoztatottságot is figyelik. Ilyen a Fed, ami bár nem a klasszikus értelemben vett jegybank, Amerikában ezt a feladatot látja el.
Az még problémát jelenthet, ha megszalad a kormány keze
A kamat támasza mellett a befektetők azt figyelhetik, mennyire szalad meg a kormány keze a választások előtt, illetve, hogy mit mondanak a hitelminősítők ősszel.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy nem kockáztatják a befektetők bizalmát és az ország leminősítését. Ki is repült Londonba, hogy tárgyaljon a nagy hitelminősítőkkel. De azt is elismerte, naivitás lenne azt várni, hogy egy kormány ne növelné a kiadásait a választások előtt. És azt is, hogy bár a hivatalosan kommunikált hiánycél 4,1 százalék, valójában 4,4-4,5 százalék közötti értékre számít 2025-ben.
A három nagy hitelminősítő közül a Standard & Poor’s-nál állunk a legrosszabbul, már csak egy lépcsőfokra attól, hogy a befektetésre nem ajánlott kategóriába essünk. Arra viszont Nagy János szerint kevés esély van, hogy leminősítsék Magyarországot:
„bár a kilátásaink nem erősek, a magyar gazdaság kifejezetten nem bóvli kategória.”
Az S&P ítélete október 10-én érkezik, majd november végén és december elején a Moody’s és a Fitch értékeli a magyar gazdaság teljesítményét és kilátásait. Rövidtávon szintén a forint előnyére válna, ha előrelépés történne az orosz-ukrán béketárgyalásokban, a háború ugyanis folyamatosan nyomás alatt tartja, gyengíti a régiós devizákat.