Valami nagyon nem stimmel a rezsiárakkal: négyszeres a különbség a KSH és az MVM adatai között

Ha a KSH szerint is csak annyian csúsztak volna ki a fogyasztási korlátból, mint amennyien az MVM szerint, akkor kisebb lett volna a júliusi infláció és ezzel a jövő januári adóemelés. 

Mi történt? Furcsa dolgok jönnek ki, ha alaposabban megnézzük a gázfogyasztásról kiadott számokat – írta a G7. A portál rákérdezett a Központi Statisztikai Hivatalnál és az MVM-nél is, hogy a teljes gázfogyasztás mekkora része csúszik ki a csökkentett árat biztosító fogyasztási korlátból.

A KSH szerint a teljes fogyasztás 12,2 százaléka van a határ fölött, az MVM szerint viszont csak 3 százalék.

Hogy lehet ez? Nehéz kérdés. A portál mindenesetre emlékeztet: a júliusi infláció azért lett a vártnál sokkal magasabb, 4,3 százalékos, mert a gázárra abban a hónapban 23 százalékos növekedés jött ki a KSH-nál, és a 2026. január 1-jétől élesedő inflációkövető adóemelés épp ezt a júliusi inflációs adatot veszi majd alapul.

Ha a KSH szerint is csak annyian csúsztak volna ki a fogyasztási korlátból, mint amennyien az MVM szerint, akkor 4,3 helyett 3,6 százalék lett volna a júliusi infláció és ezzel a jövő januári adóemelés. 

Mi az igazság? A G7 megpróbálta megválaszolni azt is, hogy mi lehet a valós adat, de mivel csak az összfogyasztást, valamint a fogyasztók számát ismerjük, arról pedig nincs információ, hogy hogyan szóródnak a fogyasztási adatok, csak azt lehetett írni, hogy „messze nem elképzelhetetlen a statisztikai hivatal becslése”.