Lesújtó számokat mutatott be az Eurostat a magyar családtámogatási rendszerről
Az adatok rámutatnak, hogy a magyar állam az univerzálisan elérhető családtámogatási eszközökre GDP-arányosan egyre kevesebbet költ.
Mi történt? Míg az Európai Unió tagállamai 2022-ben átlagosan fejenként 830 eurót (kb. 331 ezer forintot) fordítottak családtámogatási juttatásokra, addig Magyarország csupán 263 eurót (kb. 105 ezer forintot). Ez kevesebb mint az uniós átlag harmada – derül ki az Eurostat friss, egységes módszertan szerint összeállított statisztikájából.
Fontos: a statisztika csak a közvetlen állami kiadásokat tartalmazza – tehát nem szerepel benne sem a CSOK, sem a családi adókedvezmény.
Ettől függetlenül mégsem hasztalan az összehasonlítás, hiszen megmutatja, hogy hogyan állunk EU-s összehasonlításban azokban a családtámogatási formákban, amikre a legszélesebb rétegek jogosultak.
Részletek. Míg 2010-ben még a 8. helyen állt hazánk az uniós rangsorban, 2022-re már csak a 17. helyet foglaltuk el a 27 tagállam közül.
Az EU-átlag eközben nem változott érdemben, így a lecsúszás oka nem a többiek felzárkózása, hanem a magyar kiadások csökkenése. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy a családi pótlék összege például 2008 óta változatlan.
Az Eurostat három típusra bontja a családtámogatásokat:
- Rendszeres pénzbeli juttatások (pl. családi pótlék, GYED, GYES)
- Egyszeri pénzbeli juttatások (pl. szülési támogatás)
- Természetbeni juttatások (pl. bölcsődei ellátás, gyermekgondozási szolgáltatások)
Uniós szinten a kiadások kb. 60 százaléka rendszeres pénzbeli, 38 százaléka természetbeni, és csak 2 százaléka egyszeri juttatás. Magyarországon a rendszeres pénzbeli juttatások dominálnak.
A természetbeni támogatások aránya messze elmarad az uniós átlagtól, az egyszeri juttatások pedig gyakorlatilag jelentéktelenek.
Ez a szerkezet arra utal, hogy a magyar családpolitika erősen pénztranszfer-alapú, miközben az ellátórendszeri szolgáltatások fejlesztése háttérbe szorul.
A CSOK sem segít. A CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) 2022-ben a KSH adatai szerint 92,4 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 0,14 százalékának felel meg – ez önmagában az összképen nem változtatna olyan sokat.
Ráadásul a CSOK keretében 2024-re az állami kiadás a 2022-es szint kevesebb mint felére esett vissza, vagyis a program súlya a családtámogatási rendszerben is csökkenőben van.
(via Portfolio)
