Egymás után dőlnek le a bálványok az egyik legfontosabb techszektorban
Gombokért cseréltek gazdát az egykor megkerülhetetlen, fontos márkák, és Kínába költözik az egyik történelmi német brand. A szórakoztatóelektronikai szektor egyik pillérének számító audioszegmens több meghatározó szereplője megrogyott a közelmúltban.
Borzalmas idők járnak az audioeszközök néhány patinás gyártójára, ez pedig jól jelzi, hogy milyen óriási átalakuláson megy át ez a terület. Nagyon rövid idő leforgása alatt több olyan sokkoló esemény is történt, ami rávilágít arra, hogy még a közelmúlt eredményei sem érnek semmit, és a legnagyobb nevek sincsenek biztonságban.
Pedig az iparágban van pénz, hiszen a piackutatási adatok szerint csak az otthoni audiotermékek szegmense tavaly mintegy 33,5 milliárd dollárt termelt.
Az otthoni audio eszközök piacában van pénz, de az igények megváltoztak. Kép: Grand View Research
A tóban ott úszkálnak a halak, csak az egykori mesterhorgászok rossz helyre lógatják a horgot. Minderre egyetlen magyarázat mindenek felett valid: az igények, elvárások megváltoztak.
Az egykor népszerű otthoni házimozirendszerek iránt fokozatosan, de határozottan visszaesett a kereslet.
Kifut a talaj a sztárok lába alól
Az emberek tömegei már nem akarnak nagy hangfalakat, házimozi-erősítőket, mélyládákat, kábeleket otthonra. Sőt, ezek a státuszszimbólum szerepüket elveszítve kezdenek inkább cikivé válni egy olyan korszakban, amikor a vékony, alig látható, kevés helyet foglaló, gerenda formájú hangprojektorok, és az aprócska, akár hordozható, vezeték nélküli eljárásokat támogató hangsugárzók dominálnak.
A felső kategóriás audio eszközök piaca megváltozott. Kép: Marantz
Ezt nem látták meg az olyan, egykor megkerülhetetlen monolitnak számító, büszke, rátarti cégek, mint a Polk Audio Denon, a Marantz, a Bowers & Wilkins vagy a HEOS. Ehelyett ők minden téren az elitizmus felé kacsintgatva olyan termékek és technológiák fejlesztésébe ölték a pénzt, amelyek egyre kevésbé érdekelték az embereket, vagy amelyekért már nem akartak vagyonokat kiadni.
Így a lábuk alól szép lassan kifutott a talaj, és egyre kisebb tortán kezdtek marakodni, aminek immár másfél évtizede egyre világosabban látszanak a jelei.
2012-ben egy befektetői csoport, a Charlesbank Capital Company azért hozta létre a beszédes névre hallgató Sound United nevű céget, hogy egyetlen istállóba tömörítse a fent említett, gyengülő versenyzőket. A koncepció az volt, hogy ezzel fedjék le a lehető legszélesebb piacot, és a logisztika, valamint marketing optimalizálásával tegyék versenyképesebbé a brandeket.
A hagyományos házimozi rendszerek iránti kereslet radikálisan lecsökketn. Kép: Denon
A terv csődöt mondott, az új aranykor nem jött el, de 2022-ben még így is el tudták adni a Sound Unitedet egymilliárd dollárét. A vevő pedig egészen döbbenetes helyről érkezett, hiszen a orvostechnológiai bizniszben utazó Masimo vásárolta fel. Egy olyan konszern, amelynek semmilyen tapasztalata nem volt ezen a területen.
Ezek után nagy meglepetést nem okozhatott, hogy a helyzet még rosszabbra fordult.
Aprópénzért kelnek el a legendák
Kiderült: az üzletet az akkori CEO, Michelle Brennan erőltette át. A high-end audiotermékek nagy rajongójaként szó szerint a hobbiját keverte össze a biznisszel. Nem csoda, hogy ahogy új vezető érkezett, az egyik első dolga volt seprűt ragadni, és megszabadulni ezektől a szerencsétlen márkáktól.
Akár úgy is, hogy 650 millió dollárt buknak az egészen. A közelmúltban ugyanis azt jelentették be, hogy a Harman csoport lesz az új tulajdonos, ami 350 millió dollárt fizet a Sound Unitedért.
Ez manapság, amikor egy semmiből érkező AI startup is ennek a sokszorosát akasztja le egyetlen reményt keltő ötlettel – aprópénz.
Ennyiért ráadásul nemcsak a neveket viszi a Harman, hanem a mérnököket és a szabadalmakat is. Mindenesetre ezzel egy óriási, domináns szörnyeteg születik a piacon, hiszen a csoporthoz tartoznak az AKG, Infinity és JBL márkák is. Ráadásul a Harman fölött és/vagy mögött ott áll tulajdonosként 2017 óta a komplett techuniverzum egyik legerősebb szereplője: a Samsung.
A legendás Harman sem tudott megállni a saját lábán.
Hogy ez a 350 millió dollár mennyire jelentéktelen összeg, jól mutatja, hogy csak a dél-koreai konglomerátum fogyasztói üzletága, a Samsung Electronics idei első negyedéves bevétele 58 milliárd (!) dollár volt, 4,95 milliárd dolláros nyereség mellett.
Önmagában ez megmutatja tehát, hogy mára mennyit vesztettek jelentőségükből az egykor a szórakoztatóelektronikai univerzum uralkodóinak számító brandek.
Teuton lovag bukása
2025 közepére lezárult egy másik fontos fejezet is a high-end audioszektorban. A több mint száz esztendős múltra visszatekintő Beyerdynamic sokáig egy olyan kősziklának tűnt, amely stabilan áll a legkeményebb viharokban is. A németországi székhelyű családi cég neve időtlen idők óta iszonyatosan jól cseng. Egy igazi elitmárkáról van szó, amely kiemelt figyelmet fordított a prémium anyaghasználatra, a folyamatos innovációra, és úgy általában a luxusra.
Több, mint száz országon átívelő viszonteladói hálózatot épített ki, a termékei ott voltak Tokiótól kezdve Dubaion és Párizson át egészen Los Angelesig.
A Beyerdynamic a felső kategóriás audio piac egyik erős embere volt sokáig. Kép: Beyerdynamic
Ám ma már a jelek szerint ez is kevés. Andreas Rapp ügyvezető igazgató megtörten jelentette be, hogy a jelenlegi tulajdonosi struktúra nem eléggé rugalmas, és nem akarja biztosítani a jövőbeni működéshez szükséges beruházásokat. Így inkább eladják az egész vállalatot.
A vevő pedig nem egy nagy múltú, hasonló területen mozgó egykori rivális. Hanem egy olyan kínai cég, amelyről jó eséllyel soha senki nem gondolta volna, hogy bármikor köze lesz a Beyerdynamichoz.
A csupán 2014-ben alapított Cosonic ugyanis fül- és fejhallgatók OEM/ODM gyártójaként vált ismerté. Azaz üzemeiben készültek szakmányban a különféle termékek, amelyekre végül rákerült a megrendelő logója, matricája. Olyan partnerekkel dolgoztak együtt korábban, mint a Beats, a Huawei vagy a Philips. Tehát arról azért szó nincs, hogy egy gagyi, filléres eszközöket készítő társaságról lenne szó. De ez akkor is teljesen más liga, mint a nemes patinával bevont klasszikus német családi cég.
A Cosonic 122 millió eurót fizet a Beyerdynamicért, és az összeg szintén csak jól jelzi, hogy mennyire lecsökkent mostanra az ilyen high-end audio vállalatok ázsiója.
A Cosonic vezetése nem is titkolta: alapvetően a már említett viszonteladói kapcsolatra fáj a foga, tehát nem is elsősorban a bejáratott, papíron jól csengő márkanévre volt szükségük. Bár megígérték, megtartják a németországi központot, és ápolják az örökséget, de a márka rajongói vigasztalhatatlanok.
Amit, a piaci fejlemények fényében, meg is lehet érteni.
