Orbán a „koldulás” helyett nemet mondott az EU-s pénzekre
Ez elúszott.
Mi történt? Bár több érintett ország – Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország – kapott abból a 112 milliárd forintnak megfelelő támogatásból, amelyet az Európai Parlament szerdán szavazott meg az árvízkárok enyhítésére, Magyarország egy fillért sem, írta meg a Népszava Dobrev Klára európai parlamenti képviselő Facebook-posztja alapján.
Kontextus. A lap kérdésére az Európai Bizottság 2024. szeptember 23-án jelezte, hogy Magyarország is pályázhat uniós pénzre az árvízkárok helyreállítására. A kérdés akkor is az volt, hogy Ursula von der Leyen
miért nem említette Magyarországot, amikor bejelentést tett egy 10 milliárd eurós keretet a természeti katasztrófa által sújtott öt uniós ország támogatására.
Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő szerint az elnök azért nem említette Magyarországot, mert a kár nagyságáról és a felhasználható pénzügyi forrásokról az adott pillanatban csak Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában valamint Szlovákiában álltak rendelkezésre hozzávetőleges adatok.
A pénz egyébként az érintett tagállamoknak más célokra már megítélt felzárkóztatási (kohéziós) támogatásoknak a károk helyreállítására átirányítható része volt.
Mi kimaradtunk. Orbán Viktort nem érdekelte a lehetőség, a miniszterelnök legalábbis egy 2024. szeptember 21-i Árvízinfón úgy fogalmazott:
„Van egy történelmünk, annak van tapasztalata, ha baj van, csak magunkra számíthatunk. Hogy aztán majd valamikor, valaki, valahonnan, egy Ursula nevű hölgy, valami Európai Unió meg bizottság küld-e nekünk pénzt vagy segítséget, az olyan, mint a kutya vacsorája. Majd ha láttuk, hisszük.
Nem javaslom, hogy valami nyomorult koldus testtartásával kalapozzunk.”
