Akkora a bizalmi válság a magyar gazdaságban, mint választások előtt még soha
Soha ilyen hosszú ideig nem ragadtunk még bele stagnáló időszakba. A bizalmi válság olyan tüneteket produkál, amilyeneket a rendszerváltás óta nem látott a magyar gazdaságtörténet.
A magyar gazdaság teljesítménye a június elejéig beérkezett 2025-re vonatkozó adatok alapján elmarad a korábbi, dinamikusabb élénkülést feltételező – repülőrajtként mémesült – várakozásoktól. A gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál, miközben a rövid távú növekedési kilátások továbbra is számos kihívással néznek szembe.
„A magyar gazdaság soha ilyen hosszú ideig nem ragadt még bele stagnáló időszakba.”
– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a bank makrogazdasági előrejelzése kapcsán megrendezett háttérbeszélgetésen szerdán.
A bank szakértői az idei évre – az MNB-hez és az Erste Bankhoz hasonlóan – legfeljebb 1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, lefelé mutató kockázatokkal.
„Az ipar teljesítménye egyelőre nem mutat egyértelmű kilábalást, és a beruházási aktivitás is bőven hagy kívánnivalót maga után. Mindezek azonban elengedhetetlenek lennének egy fenntartható növekedéshez” – mondta. Az elemző szerint
- a költségvetés helyzete,
- az uniós források hiánya,
- valamint a vállalati szektorban tapasztalható általános bizonytalanság
továbbra is meghatározó tényezők a gazdaság növekedésének tekintetében.
Hová tűnt a fogyasztás?
Az Virovácz szerint rövid távon továbbra is a lakossági fogyasztás húzhatja ki a magyar gazdaságot az oldalazásból. Számításai szerint Magyarországon
a fogyasztás volumene bő 7 százalékkal marad el attól a szinttől, ahol a polikrízis hiányában lehetne.
A jelenség oka a fogyasztói bizalom hiánya és az erős megtakarítási hajlandóság. Az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom általános gazdasági fékezőerőként hat, késleltetve a beruházási és fogyasztási döntéseket.
A rendszerváltás óta eddig a választások előtt kivétel nélkül emelkedő fogyasztói bizalom jellemezte Magyarország lakosságát. Az idei választási év ebből a szempontból kivétel: mind a lakosság, mind az üzleti szféra rendkívül bizonytalannak érzékeli a gazdasági környezetet.
A befektetők és a cégek – a hitelminősítőkkel egyetemben – elsősorban kivárnak, az üzleti döntéseiket elnapolják. Az ING szakértője szerint a választások után jöhet ezúttal a fordulat: kimenettől függetlenül két évig egy kiszámíthatóbb üzleti környezet várható.
Jelenleg azonban sokkal inkább fejetlenséget kommunikál magáról a gazdasági kormányzat.
Ekkora a baj, hogy már ebbe is bele kell nyúlni?
Az ING szakértője szerint kialakulóban van az a képzet, hogy a hirtelen és drasztikus gazdasági döntések a „tűzoltás” funkcióját látják el, ami hosszabb távon kontraproduktív lehet.
2026 áprilisa túl messze van
Virovácz szerint a befektetők jelenleg maximum 2-4 hétre látnak előre, jellemzően taktikai pozíciókat nyitnak, nem stratégiaiakat. Ezek a pozíciók jelenleg pozitív opportunista szcenáriókat jelentenek, a forint erősödését várják.
A nyitott pozíciók azonban mégsem tudták jelentősen erősíteni az elmúlt időszakban a magyar fizetőeszközt, így ezek likvidálása (eladása és az ezek nyomán megjelenő kínálat) további nyomás alá helyezheti a forintot.
Az ING Bank várakozásai szerint az év második felében növekedhet a bizonytalanság a forint piacán, így az euró/forint árfolyam akár elérheti a 410-415 közötti sávot is. Ennek a folyamatnak ugyanakkor ellent tarthat, ha az MNB stabilan tartja a hazai kamatszintet, miközben az EKB és a régiós jegybankok is lazítanak.
Így a forint tartósabban megmaradhat a 400-410 közötti sávban. A túlzott kamatcsökkentés kockázatai miatt az elemző szerint a stabilitás lehet az MNB prioritása, hiába a régiósan csökkenő kamatkörnyezet.
A bizalom javulását kívülről várja a piac.
Hat hónapja javul a német Ifo index, a magyar gazdaság újbóli növekedését valószínűleg ez a német hatás indíthatja be.
A Forbes.hu kérdésére Virovácz az állami beruházásokról, amik a piaci bizalmatlanságot ellensúlyozhatták volna, elmondta, hogy bár az első negyedéves adatokban látszik a kormányzati költések finom megemelkedése, ’26 vége – ’27 eleje előtt nem várhatunk jelentős gazdasági hatást.
A beruházásokat tekintetében idén 5 százalékos mínuszt, jövőre 3,3 százalékos emelkedést vár a bank.
Az ING Bank negyedéves, az időszakok végére vonatkozó előrejelzései
Az ING Bank adott időszakok átlagára vonatkozó előrejelzései
