Olyan, mint az atombomba, csak rengeteg pénz van benne, és magyarok is dolgoznak rajta

A kvantuminformatika olyan területeken hozhat előrelépést, amely az átlagemberek életére, vagy kisebb-nagyobb cégek, de akár államok mindennapi működésére is pozitív hatással lehet. Magyarok is intenzíven dolgoznak a kvantuminformatika forradalmán.

Még mindig nem tudjuk egészen pontosan, hogyan is működik a kvantumtechnológia, de azt igen, hogy földrengésszerű változásokat hozhat az IT, az orvostudomány, a közlekedés és a kommunikáció területén is. A világ vezető tech cégei közül jó néhány komoly erőforrásokat áldoz a kapcsolódó fejlesztésekre, sokszor állami laboratóriumokkal, oktatási intézményekkel együtt dolgozva. A Microsoft, a Google, az IBM mellett például a Bosch is, amelynek Budapest Innovációs Kampusza adott helyet egy nagyszabású hazai kvantumkonferenciának.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 esemény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy

a technológia már olyan fázisba ért, ami már értékesíthető termékek és szolgáltatások előállítását teszi lehetővé.

A területen a hazai kutatók, illetve a cégek is kulcsszerepet játszhatnak, hiszen Magyarországon több aktív projekt is fut.

Mire jó a gyakorlatban?

A legtöbb embernek a kvantumtechnológiáról a kvantumszámítógépek ugranak be, hiszen általában ezekről szólnak a sokszor szenzációhajhász hírek. Nem is véletlenül, hiszen már több működőképes készülék létezik, amelyek kifejlesztése és üzemeltetése rengeteg pénzbe került.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért érdemes áldozni erre, mi az, amiben ezek mást vagy többet nyújtanak, mint a hagyományos rokonaik.

Sokkoló válasszal szolgált a terület nemzetközi szinten is elismert szakértője, Gali Ádám fizikus, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium koordinátora, és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora, akivel a rendezvényen beszélgettünk.

Gali Ádám, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium koordinátora, és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora.

Szavai szerint a kvantumszámítógépek összehasonlíthatatlanul jobb teljesítményt nyújtanak például a különféle titkosítási eljárások feltörése során. Mivel a titkosítás az alapja a mindennapi kommunikáció, a pénzügyi tranzakciók, valamint a személyes adatok tárolása megbízható működésének, így aki elő tud állni ezen a területen egy megbízhatóan működő kvantumszámítógéppel, az az atombomba jelentőségével vetélkedő eszközre tesz szert. Erre a válasz a kvantumkommunikációs hálózat felépítése, amely biztonságos kommunikációt biztosíthat a kvantumszámítógépek korában. A kvantumkommunikációs hálózat kiépítése Magyarországon is elindult a pán-európai hálózatba integrálva.

Elismerte, hogy ez talán negatívan hangozhat, ám az is tény, hogy manapság, amikor az adat- és információbiztonságot egyre komolyabb veszélyek fenyegetik, az ilyen technológiák védelmi célokat is szolgálhatnak.

A másik terület, amin egyértelműen látszik, hogy a kvantumszámítógépek áttörést hozhatnak, az az úgynevezett számítógépes vagy szimulációs anyagtudomány.

Itt a hagyományos számítógépekkel megvalósíthatatlan vagy elfogadhatatlanul időigényes digitális szimulációk segítségével hozhatóak létre különféle, előre meghatározott tulajdonsággal rendelkező mesterséges anyagok.

Ezek felhasználásával olyan tárgyakat is le lehet gyártani, amilyeneket korábban nem. Emellett úgy tűnik, hogy olyan soktényezős optimalizációs problémákat is meg lehet oldani a segítségükkel, amikkel a jelenlegi számítógépek nem boldogulnak. Így többek között a komplex vasúti menetrendek azonnali villámgyors átalakítását akkor, ha az egyik vonalon baleset történik.

E három példa is azt mutatja, hogy a kvantuminformatika olyan területeken hozhat előrelépést, amely az átlagemberek életére vagy kisebb-nagyobb cégek, illetve akár államok mindennapi működésére is pozitív hatással lehet. Így konkrét, „forintosítható” anyagi előnyökkel járhat. Nem csoda, hogy egyre több iparági szereplő lát fantáziát ezekben a technológiákban. Köztük olyan magyar vállalkozás is, amely a kvantumszámítógépek hatékonyságának, pontosságának növelésére szolgáló algoritmust fejleszt. Vagy említhetnénk a magyar tulajdonú,(és a legértékesebb magyar cégek listánk hatodik helyén tanyázó) és a félvezető szektorban globálisan meghatározónak számító Semilabot is.

Egyelőre képlékeny ez a szektor, de Gali Ádám biztosra veszi, hogy a jövőben olyan újabb üzleti modellek bukkannak fel, amelyek szélesebb körben is ehetővé teszik a kvantumszámítógépek által kínált előnyök elérését. Így például a különféle felhő alapú megoldásokhoz hasonlóan lehet majd igénybe venni a távoli eszközök által kínált előnyöket. Abban nem hisz viszont, hogy a tradicionális PC-khez hasonlóan az otthonokban fognak zakatolni ilyen masinák.

Itt a kvantumszenzorok kora

Gali Ádám felhívta a figyelmet más fontos, elképesztő fejlődésen áteső területre: a kvantumszenzorokra. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium kutatócsoportja jelenleg is dolgozik egy újgenerációs kvantummikroszkópon.

Amennyiben befejezik a munkát, akkor egy olyan eszköz születik, amelyet a különféle anyagok nagyon finom validálására, tesztelésére, valamint anyagminősítésre lehet használni.

Így ez is egy olyan termék lehet, amely később a piacon értékesíthető.

Ha már az érzékelők szóba kerültek, érdemes megemlíteni a házigazdát is, hiszen a Bosch óriási energiákat koncentrál erre a területre. A cég helyszínen tartózkodó munkatársai elárulták, hogy a Bosch Quantum Sensing startup által kifejlesztett, szintetikus gyémántokra épülő kvantumszenzorok áttörést hozhatnak a járműipar, az orvostechnika és a fogyasztási cikkek szegmensében. Ezeket az alkatrészeket a mai módszereknél jóval precízebben és gyorsabban tudják majd használni elektrokardiográfiai (EKG) mérésekre, akkumulátorok pontos töltöttségi szintjének meghatározására, repülőgép-navigációra, sőt ásványkincsek felderítésére is.

A konszern becslése szerint csak a kvantumszenzorok mobilitási, illetve orvosi alkalmazásainak globális piaca tíz éven belül akár több milliárd euróra is nőhet.

Az egyik legfontosabb cél jelenleg a szenzorok méretének olyan mértékű minimalizálása, hogy azok integrálhatóak legyenek a félvezető lapkákba, chipekbe, így biztosítva a széleskörű és költséghatékony felhasználási lehetőségeket.