Újabb súlyos problémákat találtak a KSH szegénységi statisztikáiban
A 2014 és 2021 közötti statisztikákban a háztartások van, hogy 34 százalékánál nagyobb a nettó jövedelem mint a bruttó. Ez a magyar rendszerben nem lehetséges, ráadásul nagy számban fordultak elő olyan esetek, ahol pont így kerültek a háztartások a szegénységi küszöb felé.
Mi történt? A KSH 2014 és 2021 közötti statisztikáiban a háztartások 4-34 százalékánál a rendelkezésre álló éves nettó jövedelem magasabb volt a bruttó jövedelemnél, mutatnak rá a legújabb elemzésükben az ELTE és a TÁRKI kutatói.
Miért fontos ez? A statisztikákban a személyek 11-30 százaléka nem fizeti az adót, hanem kapja a NAV-tól, ez pedig a magyar rendszerben lehetetlen.
Az összes bruttó háztartási jövedelemből a magyar rendszerben kivonjuk a jövedelmeket terhelő adókat és járulékokat, a vagyon után fizetett adókat, és a háztartás által más háztartásoknak rendszeresen adott juttatásokat. Így kapjuk meg azt, amire nettó háztartási jövedelemként hivatkozhatunk.
Ezek a tételek csak nulla vagy pozitív értékeket vehetnek fel Magyarországon, és ezt a NAV is megerősítette, hogy maximum kivételes esetekben fordulhat elő, hogy a nettó jövedelem nagyobb legyen a bruttónál.
A kutatók által bemutatott adatok alapján viszont, jelentős számban (2014 és 2021 között az esetek 1-9 százaléka esetlben) fordultak elő olyan esetek, ahol ráadásul pont a negatív adó- és járulékbefizetések miatt kerültek a szegénységi küszöb fölé a háztartások. Vagyis bruttó jövedelmük szegénységi küszöb alatt van, de a nettó jövedelmük szegénységi küszöb fölötti.
Háttér. Áprilisban derült ki, hogy évek óta, szisztematikusan manipulálhatta a magyar szegénységi adatokat a KSH. Ezt a KSH azóta határozottan visszautasította, ugyanakkor 5 évre visszamenőlegesen revíziót hajtanak végre.
