Így vezet a GPD csökkenéséhez és inflációhoz az árrésstop
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az árrésstop kivezetését tanácsolja, mielőtt súlyos következményei lennének a piactorzító határozatnak.
Mi történt? Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI árrésstop gazdasági hatásáról szóló kutatását, melyre hivatkozva az árrésstop gyors kivezetését kérik.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya alátámasztja, hogy az árrésstop olyan
mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel.
Az árrésstop kockázatai. A tanulmány alapján nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.
Ezen felül a kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma. Az árrésstop egyik hatása lehet a import növekedése és a nettó export csökkenése, amin keresztül a GDP is csökken. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az árrésstop ellehetetlenítheti a beszállítói-kereskedői kapcsolatokat, miközben nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás, mindez pedig végső soron az inflációt erősítik.
Megoldás. A GKI tanulmányára alapozva az OKSZ az árrésstop kivezetését javasolja.
