Így változhat az MNB alapítványok működése

Egy törvényjavaslat szerint az MNB nem hozhat létre több vagyonkezelő alapítványt.

Mi történt? Kedd délelőtt ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, azt a törvényjavaslatot tárgyalták, amely módosítaná az államháztartási törvényt, és a jegybanktörvényt. A javaslat szerint az MNB létrehozhat a feladataival és elsődleges céljával összhangban álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, de vagyonkezelő alapítványt nem. – írja a 444.

Illetve, egyik MNB által alapított alapítvány sem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat pénzforgalmi ügyleteket sem. Viszont, ez csak azokra az alapítványokra vonatkozik, amik a törvény hatályba lépése után lettek létrehozva, így nem lehet alkalmazni a Matolcsy-féle, mostanában gyakran emlegetett alapítványokra.

Háttér. Varga Mihály jegybankelnök már áprilisban jelezte, hogy kezdeményezi a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, és hogy törvényi szinten módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve az alapfeladatokra.

Az Állami Számvevőszék szerint a nemzeti bank alapítványának vagyonát kezelő cég az előző jegybanki vezetés alatt kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyek sokat vesztettek az értékükből a vásárlás óta. Matolcsy György leköszönt jegybankelnök egy telefonos interjúban szakmaiatlannak nevezte az ÁSZ-jelentést, cáfolni igyekezve, hogy a vagyon köddé vált.

És még?

• A törvényjavaslat szerint lehetőség lenne arra, hogy az MNB alelnökeinek száma a jelenlegi háromról négyre emelkedjen,
• a Monetáris Tanács tagjainak számát a jelenlegi 9-ről 11-re emelnék,
• bővítenék a jegybank jogát, hogy az rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezhessen intézményeket vagy magánszemélyeket.