Az Egyesült Államok bunkerromboló óriásbombákat vetett be a Hormuzi-szorosnál, Irán lőtte Tel-Avivot, Izrael Bejrútot, Bagdadban megtámadták az amerikai nagykövetséget

Magyar idő szerint szerda hajnalban az amerikai erők sikeresen bevetettek több két és fél tonnás bunkerromboló óriásbombát (5,000-pound deep penetrator) Irán partvidéke mentén, a Hormuzi-szoros közelében – közölte az amerikai haderő központi parancsnoksága. A Centcom tweetje szerint a támadás oka, hogy az ezeken a helyeken lévő iráni tengeri cirkálórakéták veszélyt jelentettek a szorosban a nemzetközi hajózásra.

Az Egyesült Államok nem először használ óriásbombákat Irán ellen: tavaly júniusban a fordói, hegy mélyére rejtett urándúsító ellen vetettek be 14 hatalmas erejű bunkerromboló bombát.

Közben Irán kazettás robbanófejeket hordozó rakétákkal vette célba Tel-Avivot, állítása szerint megtorlásként azért, hogy Izrael meggyilkolta Ali Larijanit, Irán biztonsági főnökét – jelentette a Reuters. A kazettás robbanófejek a levegőben több kisebb robbanóanyaggá szétszóródva nagy területen terjednek szét, így nehezen lehet őket elfogni. A sűrűn lakott Tel-Aviv elleni keddi éjszakai támadásban két ember halt meg, így a háború halálos áldozatainak száma Izraelben legalább 14-re emelkedett.

Miközben Irán Izraelt, Izrael az északi szomszédját, Libanont bombázta. A BBC beszámolója szerint szerda hajnalra jelentés érkezett izraeli légicsapásokról Bejrút több városrésze ellen. Egy szemtanú azt mondta, hogy hangos robbanásokat hallottak a város Bachoura negyedében, miután az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben egy épület kiürítésére szólított fel.

Összefüggés: Libanon néhány héttel ezelőtt keveredett bele ebbe a konfliktusba, amikor a Hezbollah, egy libanoni síita muszlim politikai és katonai csoport, rakétákat és drónokat lőtt Izraelre válaszul Irán legfelsőbb vezetőjének meggyilkolására és az ismételt izraeli csapásokra.

A mostani hormuzi bombázás előtt egyébként Donald Trump kérte a NATO-szövetségeseit, hogy avatkozzanak be a háborújába, illetve kérte néhány szövetségesét külön a Hormuzi-szoros megtisztításában való közvetlen részvételre is, de azok eddig elzárkóztak attól, hogy beszálljanak a műveletekbe, mondván, az iráni akció nem a NATO háborúja, a csapásmérések előtt az amerikaiak és izraeliek nem egyeztettek velük.

Trump emiatt kedden dühöngött is egy kört, és arra jutott: felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, nem zárva ki a szövetségi rendszerből való kilépést sem. Szintén kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva.

Ez nem meglepő annak fényében, hogy mint a BBC írja, szerda hajnalra ismét megtámadták Bagdadban az amerikai nagykövetséget, több robbanás is hallatszott annak épületénél, a városnak a fokozottan megerősített Zöld Zónájában, ahol számos diplomáciai képviselet és nemzetközi szervezet található.