Magyar menetén nem zúgott a „mocskos Fidesz”, a „ruszkik haza” viszont betalált

Magasan indította Magyar Péter a számháborút: a Nemzeti Menet után arról írt, „félmillió szív dobbant egyszerre” Budapesten. A Fidesz nem mondott be konkrét számot, Orbán ismét megelégedett annyival, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete (ez egyébként a Belügyminisztérium korábbi számai szerint nem igaz).

Az egyik állami cég, a Magyar Turisztikai Ügynökség sietett a kormánypárt segítségére és kihozta győztesnek a fideszes rendezvényt. Azt írták, a mobilcella-adatok előzetes elemzése szerint nagyjából 180 ezren vettek részt az „állami ünnepségen” a Kossuth tér környékén, míg a Tisza Pártén, a Hősök terén és az Andrássy úton körülbelül 150 ezren. Ezt a két számot osztják a fideszes politikusok is.

Október 23-án is hivatkoztak kormánypárti oldalon a turisztikai ügynökség számaira. Akkor 80 ezresre mondták a Kossuth térre befutó Békemenetet, a Tiszát pedig 45 ezerre. (Ez utóbbi erős alábecslésnek tűnt, a két tömeg között biztosan nem volt ekkora különbség ősszel, sőt.) De maradva a turisztikai ügynökség számainál: ezen alapján a Fidesz kicsit több mint duplájára növelte a menetét, a Tisza viszont háromszorosára október 23-ához képest.

A számháború most sokkal fontosabb a két nagy párt számára, mint az október 23-i párhuzamos rendezvény után volt, valószínűleg ezt még napokig folytatják. Török Gábor politikai elemző nem hirdetett eredményt, annyival lezárta, hogy mindkét párt elégedett lehet.

Mi egyébként úgy tapasztaltuk, a Tisza mostani rendezvényén többen voltak, mint az októberin, bár akkor a vége fele már elkezdett esni.

Egytől hirdették meg a találkozót a Deák térre, az Andrássy sarkára, amiből az lett, hogy fél 2-re lezárták a Deák téri metrót, mert túltelítődött az állomás. Ezért a Batthyány téren bemondták, inkább szálljanak le az emberek a Kossuth téren.

A Tisza menetére igyekvők így is tettek, majd pont akkorra értek a felszínre, mikor az „állami rendezvény” színpadáról köszöntötték a Békemenet résztvevőit. Mindeközben a Deákon folyamatosan gyűlt a tömeg, érkeztek a József Attila utca illetve az Astoria felől is, még fél három fele is.

A menet akkor indult el, amiből a végén sokat nem lehetett érzékelni.

A Most vagy soha feliratú molinót a Tisza ismert arcai vitték, először lehetett az első sorban Kapitány István és Orbán Anita is. Kapitány láthatóan jól érezte magát a szerepben, mosolyogva integetett a tömegnek végig az Andrássyn. Magyar szigorú arccal menetelt, attilában.

Kevesebb showelem volt, mint a korábbi tiszás nemzeti ünnepeken, cserébe 5-6 lovaskocsi vezette fel a tömeget. A szart a lovak után ketten takarították, hogy az utánuk jövő tömeg ne sétáljon bele.

Tavaly jobban működött az, hogy a performanszokat megismételték bizonyos időközönként, most ez a dimenzió kevésbé volt erős. A playlist viszont sokkal jobb volt mint a Békemeneten.

A legvége több mint egy órát egy centit sem mozdult, de a napsütés kisimította az idegeket, mindenki várta a sorát. Az utolsók négy előtt pár perccel kanyarodtak rá az Andrássy útra. Az Oktogonig talán Dobrev Klára plakátjából volt a legtöbb, majd jöttek a fideszes plakátok. Egyik sem maradt érintetlenül.

Közben egyébként tömegek várták a menetet az Oktogonnál illetve a Hősök terén is.

Várakozás közben még egyszer összeért a Békemenet a tiszás tömeg: a Kossuth teret sok fideszes a Hercegprímás utca felől hagyta el, ahol még bőven álltak az ellenzékiek. Egy gyors ragaszletépésen kívül más nem történt.

Fél négy körül az 1-es metró is bedugult, mikor a tiszások egy része a kisföldalattival próbált gyorsítani. Az a Hősök terén nem állt meg - ezt egy nagyjából 20 centis kokárdát viselő idősebb úr örömmel vette tudomásul, - így tömegek vonultak a Széchenyi fürdő felől is.

Már elkezdődött a műsor a színpadon, mikor a tömeg vége még mindig vonult az Andrássyn. Az Oktogonnál és a Kodály köröndön is nagyon besűrűsödött a menet, a Magnetbanktól a Hősök teréig pedig egybefüggő embertömeg volt.

Az Andrássy több pontján is azt tapasztaltuk, hogy a kulturális műsor nem sokakat érdekelt, sőt, még az utána jövő elemek sem. Az egész rendezvény nagyon hosszú volt (egytől volt a gyülekező, Magyar öt körül kezdett beszélni), nem csoda, hogy a pártelnök beszédének felénél már érezhetően elindult visszafelé a tömeg, miközben hátulról pedig próbáltak még közelebb jutni a térhez.

Az is szokatlan volt, hogy a menetben nem harsogott a „mocskos Fidesz”, néhány próbálkozás volt erre egyes helyeken, de azok gyorsan elhaltak. Mást sem nagyon skandált a tömeg, a „ruszkik haza” jött be leginkább, arra még a Hősök terétől távol, a Kodály köröndön is vevők voltak, ahogy Magyar esküjét is megtapsolták. (A Tisza elnökének beszédét ebben a cikkünkben foglaltuk össze.)

Feltűnt néhány, a Tisza mellett álló ellenzéki politikus, Márki-Zay Péterrel annyi szelfi készült, mint még miniszterelnök-jelöltsége alatt sem.

Az Andrássy úton és a Hősök tere környékén nagyon sok volt a fiatal, sokan vitték magukkal a kicsi gyerekeiket is, a Hősök tere mögött klasszik piknikhangulat volt, beszélgetésős, iszogatós, fiatalos.

Ahhoz képest, hogy a 65 év felettieket inkább fideszesnek sorolják be, a tiszás rendezvényen is voltak szép számmal. A két menet között ugyanakkor átlagéletkorban óriási különbség volt, az Andrássy úton sokkal több volt a fiatal.

Többen beültek egy-egy kocsmába vagy étterembe, és onnan követték Magyar beszédét, akár telefonon is.

A Tisza rendezvénye hat után ért véget, előtte mind a 106 egyéni jelölt felállt a színpadra, hogy a tömeg ünnepelhesse őket. Nem csak a tömeg méretéről szólnak majd a következő napok, a propaganda rögtön rárepült arra is, hogy ukrán zászlót feszítettek ki a tiszás meneten. Egy olvasónk videóra vette az akciót, leírása alapján tervezett provokáció történhetett, és néhányan direkt azért feszíthették ki a zászlót, hogy arról jól felhasználható képek készülhessenek.