Trump egyszerre beszél a háború végéről és a további harcról Irán ellen

Nehéz megjósolni, hogy mikor lesz vége az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúnak. Ahogy Donald Trump amerikai elnök arról is össze-vissza beszélt, hogy miért indított háborút, úgy a háború kezdete óta arról is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, hogy meddig szándékozik a világbéke zászlaja alatt a Közel-Keleten háborúzni. Egyik nap gyors leszámolást ígér, másik nap pedig azt, hogy addig folytatja a háborút, amíg az iráni rezsim meg nem bukik. Legutóbb hétfőn, egyetlen nap alatt jelentette ki azt, hogy mindjárt vége a háborúnak, és azt, hogy folytatni kell, mert még nem győztek eléggé. Összeszedtük miket mondott eddig.

A háború első mérföldköve az lehetett volna, amikor hivatalosan is megerősítették, hogy megölték Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hameneit a hadművelet első, február 28-án indult hullámában. Donald Trump ekkor megadásra szólította fel az irániakat, ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az Irán elleni súlyos és célzott támadások megszakítás nélkül folytatódnak majd a következő héten,

illetve egészen addig, amíg nem sikerül elérni a célt, a békét a Közel-Keleten és a világon.

De ugyanezen a napon egy 5 perces telefonos interjúban olyanokat is mondott az Axios újságírójának, hogy „hosszan is csinálhatom, és akkor átveszem az egészet, vagy befejezhetem két-három nap múlva, és azt mondom az irániaknak, pár év múlva találkozunk, ha elkezditek újra felépíteni”, a nukleáris és ballisztikus rakéta programra gondolva.

Ezek az első nyilatkozatok arra utaltak, hogy a háború sokáig el fog húzódni, hiszen Trump olyan ambiciózus békecélokat tűzött ki, pedig rendre saját magának is ellentmondva beszélt arról, hogy hogyan képzeli el a konfliktus végét.

Trump március 2-án részletesen beszélt a hadműveletről a Fehér Házban. Ekkor is zavaros kijelentéseket tett, egyszerre állította azt, hogy most jön csak a java.

„Még el sem kezdtük igazán keményen ütni őket, a nagy hullám még el sem kezdődött. A nagy csapás hamarosan jön” - ígérte.

Közben már olyan kijelentéseket is tett, hogy az Egyesült Államok „jelentősen a tervezett ütemterv előtt jár”, ugyanakkor nem adott egyértelmű választ arra, mikor érhet véget a hadművelet.

„Bármennyi ideig tart, rendben van. Amennyi szükséges” - mondta akkor.

Sőt, hangsúlyozta azt is, hogy nem fogja „megunni” négy-öt hét után a háborúzást.

Amikor Trump március 5-én elkezdett arról beszélni, hogy bele akar szólni Irán következő vezetőjének kiválasztásába, úgy tűnt, ehhez köti a konfliktus végét is. Ez persze nem valósult meg, Trump pedig ki is fejezte, nem boldog, hogy a megölt Hamenei fia lépett apja helyére. Így természetesen a háború lehetséges lezárása is elmaradt.

Aztán úgy tűnhetett, lesz némi enyhülés, mert Maszúd Pezeskján iráni elnök bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és azt ígérte, „mostantól nem támadják a szomszédos országokat, hacsak nem éri őket előbb támadás.” Trump ugyan ezt a gesztust a saját eredményükként könyvelte el, mégis úgy reagált: „ma Irán nagyon kemény csapást fog kapni!” A csapás pedig meg is érkezett, bár jó eséllyel azt Izrael hajtotta végre azzal, hogy lebombázták az olajtárolókat savas esőt küldve a lakosságra. Irán pedig tovább támadta a szomszédos országokat.

Március 8-án Donald Trump már arról értekezett, hogy az Egyesült Államok és Izrael „megsemmisítette” az iráni rezsimet, de csak homályosan fogalmazott arról, hogy mit ért feltétel nélküli kapituláció alatt. „Az az, amikor feladják, vagy amikor már nem tudnak tovább harcolni, és nincs senki, aki feladná – ez is megtörténhet” – mondta az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén.

Ezután vált igazán ellentmondásossá a dolog. Hétfőn Donald Trump New York Postnak úgy nyilatkozott, hogy „messze vagyunk” attól a kérdéstől, és egyelőre „messze nincs” döntés arról, küldenének-e amerikai csapatokat Iránba a magasan dúsított uránkészletek megszerzésére. Vagyis a háború lezárása, és az, hogy utána hogyan biztosítják majd azt, hogy az irániak ne indítsák újra az atomprogramjukat, még Trump szerint sincs az asztalon.

Befejezve, de nincs befejezve

A Time egy hétfői sajtótájékoztató után szedte össze, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag egymást követő interjúiban, egyetlen nap alatt mond ellent a saját szavainak. Az elnök egyrészt kijelentette, hogy az Iránnal vívott háború a végéhez közeledhet, mert az amerikai és izraeli erők már nagyrészt megbénították Irán katonai infrastruktúráját, miközben egyidejűleg azt is megfogadta, hogy az Egyesült Államok addig folytatja a hadműveleteket, amíg az ország vezetését döntő vereség nem éri.

Hétfő délután a CBS Newsnak adott telefoninterjúban Trump úgy állította be az Irán elleni háborút, mint ami szinte már véget ért. „Szerintem a háború nagyjából teljesen befejeződött” – mondta az elnök a floridai Doralban lévő golfklubjából, azzal érvelve, hogy Irán katonai képességeit nagyrészt megsemmisítették az Egyesült Államok és Izrael csapásainak hullámai. „Ha megnézik, semmijük sem maradt. Katonai értelemben semmi sem maradt.”

Ám néhány órával később, Floridában a republikánusok törvényhozóinak Trump egészen más hangot ütött meg: a háborút befejezetlennek írta le, és további katonai nyomásgyakorlást ígért.

„Sok szempontból már nyertünk, de nem nyertünk eleget” – mondta Trump a hallgatóságnak, amely tapssal reagált. „Még elszántabban haladunk tovább, mint valaha, hogy elérjük a végső győzelmet, amely egyszer és mindenkorra véget vet ennek a régóta fennálló veszélynek.”

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok addig nem áll meg, amíg Irán vezetését és katonai apparátusát teljesen le nem győzik. „Most senkinek sincs fogalma arról, kik lesznek azok, akik az ország élére kerülnek” – mondta Trump. „És nem fogunk meghátrálni addig, amíg az ellenséget teljesen és döntően le nem győzzük” - tette hozzá.

A republikánus törvényhozóknak mondott beszédét követő sajtótájékoztatón pedig már azt mondta, „csalódott”, amiért Irán bejelentette, hogy Mojtaba Hamenei fogja vezetni az országot, hozzátéve, hogy ő és más amerikai tisztviselők „úgy gondolják, ez csak ugyanahhoz a problémához vezet majd az ország számára.”

Miközben azonban a törvényhozókhoz beszélt, Trump többször is „rövid távú kitérőnek” nevezte a háborút, mondván, hogy az Egyesült Államok azért lépett be a térségbe, „hogy megszabaduljon némi gonosztól”, és azt jósolta, hogy a hadjárat gyorsan véget ér.

„Izraeli partnereinkkel együtt elsöprő technikai felkészültséggel és katonai erővel zúzzuk szét az ellenséget” – mondta Trump. „Irán drón- és rakétaképességét teljesen szétzúzzuk. A haditengerészetük eltűnt. Mind az óceán fenekén fekszik. Negyvenhat hajó. El tudják ezt hinni?” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok Irán rakétaindítóinak „körülbelül 80 százalékát” megsemmisítette.

Későbbi sajtótájékoztatóján az elnök ismét úgy állította be az iráni háborút, mint ami már majdnem a végéhez ért, kijelentve: „Nagy lépéseket teszünk katonai céljaink teljesítése felé, és egyesek azt mondhatnák, hogy ezek már nagyrészt teljesültek.” Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy a háború akár már ezen a héten véget érhet-e, Trump azt mondta, nem, de „nagyon hamar.”

Majd az egészet kedvenc felületén, a közösségi oldalán vitte tovább, amikor pár órával később közölte, hogy „ha Irán bármit tesz, ami megállítja az olaj áramlását a Hormuzi-szoroson belül, akkor az Amerikai Egyesült Államok hússzor keményebben fogja őket sújtani, mint eddig". Ezt ki is fejtette: „olyan könnyen megsemmisíthető célpontokat fogunk kiiktatni, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy Irán valaha is újra felépüljön, mint nemzet - halál, tűz és düh fog uralkodni rajtuk - De remélem és imádkozom, hogy ez nem fog megtörténni”.

Trump követhetetlen kijelentéseinek ugyanakkor súlyos hatásai is vannak. Hétfő reggelre az olajár elszállt, 100 dollár fölé ment, 120 volt a csúcs. Amikor viszont Trump arról, vagy hát arról is beszélt, hogy lényegében lezárult a háború, a tőzsdék emelkedni kezdtek, az olajár pedig esett.