Putyin tehetetlenül nézi, ahogy sorra szedik le a legfontosabb szövetségeseit
Cinikus gyilkosság – így jellemezte az iráni legfőbb vezető likvidálását Vlagyimir Putyin. „Kérem, fogadja őszinte részvétemet az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei és családtagjai meggyilkolása miatt, amely cinikusan megsértette az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normáját” – írta iráni kollégájának az orosz elnök. „Kérem, hogy adja át legőszintébb részvétemet és támogatásomat a legfőbb vezető családjának és barátainak, az iráni kormánynak és az egész népnek.”
Ennyi a közlemény, ennyire futja most Putyintól: szép szavakkal búcsúztatni egy fanatikus tömeggyilkost, az egyik legfontosabb partnerét. Megvédeni ugyanúgy nem tudta, ahogy Venezuela és Szíria vezetőit sem.
Kijevtől Damaszkuszig
Amikor a népharag 2014-ben elsodorta az oroszbarát ukrán kormányt, és Janukovics elnök aranyozott vécékeféjét hátrahagyva Moszkvába menekült, Vlagyimir Putyin kész volt a válasszal: lerohant egy szuverén európai országot, és ezzel új korszakot nyitott a világpolitikában.
A szír diktátor ekkor még hetykén üzente, hogy ő aztán soha nem menekül Moszkvába, tíz évvel később mégis ott találta magát, lopott pénzét számolgatva a moszkvai villanegyedben. Amikor 2024 decemberében alig néhány nap alatt összedőlt a Szíriát 54 éve terrorizáló Aszad-rezsim, és az oroszok csak tessék-lássék bombázgatták a felkelőket, az egyben
Putyin 25 éves uralmának egyik legnagyobb geopolitikai kudarca volt.
