Izrael és az USA támadást indított Irán ellen
Cikkünk frissül.
- Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt.
- Teheránból és más városokból is robbanásokról érkeztek jelentések.
- A támadásra az után került sor, hogy megfeneklettek az iráni nukleáris program korlátozását célzó támadások.
- Júniusban 12 napig tartó légiháborút vívott Irán ellen Izrael és az Egyesült Államok, akkor nukleáris létesítményeket céloztak.
- Most a júniusinál kiterjedtebb háborúra számítanak a felek.
Élő közvetítésünket itt lehet követni.
Izrael megelőző rakétatámadást indított Irán ellen – közölte Israel Katz, izraeli védelmi miniszter szombaton. Amerika is beszállt a támadásba, katonai létesítményeket célozva. Donald Trump elnök azt közölte, hogy az amerikai hadsereg a „jelentős harci műveletekbe" kezdett Iránban.
Az első helyi beszámolók szerint Teheránt támadták, de most már Irán több városából is jelentettek támadásokat. Irán és Izrael is lezárta légterét.
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy országszerte megelőző jelleggel légiriadót rendelt el, „hogy felkészítse a lakosságot arra a lehetőségre, hogy Irán rakétákat indíthat Izrael felé megtorlásként.” Helyi idő szerint 8:15-kor szólaltak meg a szirénák Izraelben.
A támadásra azt követően került sor, hogy Izrael és Irán tavaly júniusban 12 napos légi háborút vívott egymással. Ebbe végül az USA is belépett, iráni nukleáris létesítményeket támadva.
Az amerikai tisztviselők szerint ez a támadás sokkal kiterjedtebb lesz, mint a múlt év júniusában végrehajtott amerikai csapások az iráni nukleáris létesítmények ellen.
A lépés azután következett, hogy az Egyesült Államok és Izrael ismételten figyelmeztette Teheránt: újra csapást mérnek, ha Irán folytatja nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját.
Az elmúlt hetekben Amerika jelentős erőket irányított a térségbe, két repülőgép-hordozót, több hadihajórombolót és több mint ötven vadászgépet is odarendeltek.
Az Egyesült Államok már pénteken arra kérte állampolgárait, hagyják el Izraelt az Irán elleni támadás veszélye miatt. A nem létfontosságú kormányzati dolgozók is távozhattak az országból. Ez a figyelmeztetés azután érkezett, hogy az Egyesült Államok és Irán között Teherán nukleáris programjának jövőjéről folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Az Egyesült Államok és Irán februárban újra megkezdte a tárgyalásokat annak érdekében, hogy diplomáciai úton rendezzék az évtizedek óta tartó konfliktust, és elkerüljék egy olyan katonai összecsapás veszélyét, amely destabilizálhatná a térséget.
Izrael ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen amerikai–iráni megállapodásnak tartalmaznia kell Teherán nukleáris infrastruktúrájának lebontását, nem csupán a dúsítás leállítását. Emellett azt is kérte Washingtontól, hogy a tárgyalásokon korlátozzák Irán rakétaprogramját is.
Irán közölte, hogy kész tárgyalni a nukleáris programja korlátozásáról a szankciók feloldásáért cserébe, de elutasította a rakétaprogram bevonását az egyeztetésekbe. Teherán azt is kijelentette, hogy meg fogja védeni magát bármilyen támadással szemben.
Az iráni vezetés figyelmeztette azokat a szomszédos országokat, amelyek amerikai csapatokat fogadnak: megtorló csapásokat mérhet az amerikai bázisokra, ha Washington támadást indít Irán ellen.
Júniusban az Egyesült Államok is részt vett Izrael katonai műveletében, amely az iráni nukleáris létesítmények ellen irányult – ez volt az USA eddigi legközvetlenebb katonai akciója az Iszlám Köztársaság ellen.
Teherán válaszul rakétákat lőtt ki a katari Al Udeid amerikai légibázis felé, amely a Közel-Kelet legnagyobb ilyen létesítménye.
A nyugati hatalmak sorozatosan figyelmeztették Iránt, hogy ballisztikus rakétaprogramja veszélyezteti a regionális stabilitást, és a fejlesztések révén nukleáris fegyverek hordozására is alkalmassá válhat. Teherán azonban tagadja, hogy atombomba előállítására törekedne.
(Reuters, BBC, New York Times)
