Lehet pisiltetni a fiatalokat, látványosan akciózni a szórakozóhelyeken, ettől még különösebb változás a kábítószerpiacon nem történik

• Lassan egy éve, hogy útjára indult a drogháborút vívó DELTA Program, ami inkább értelmezhető politikai kampányelemként, mint valód megoldásként.
• A rendőrség milliárdokat kapott, a szakmai szervezetek szerint azonban a statisztikákat a fogyasztók tömeges büntetésével javítják fel.
• Ebből a pénzből a szakma bevonásával nagy dolgokat is el lehetett volna érni, a szigorítás azonban nem segített a szegregátumokon, állítja a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke.
• Ehelyett azonban egymást érik a látványosabbnál látványosabb razziák, hetente záratnak be kocsmákat és szórakozóhelyeket drogok miatt, miközben a tulajdonosok szerint teljesíthetetlen elvárásoknak kellene megfelelniük.
• A drogügyi kormánybiztos a hetekben már megkezdte a tárgyalásokat a szórakozóhelyekkel, de közben a hatóságok pénteken lecsaptak az elektronikus zenei szcéna emblematikus helyszínére, az Arzenálra is.

Noha a szakmai szervezetek évek óta kongatták a vészharangot, az Orbán-kormány csak 2025-ben kezdett el nyíltan foglalkozni a drogproblémával. Pontosabban háborút indított a drogok ellen: súlyosbította a fogyasztókra és a terjesztőkre kiszabható büntetéseket; alapvetően a dealerek felnyomásához kötötte a büntetés helyett választható elterelés lehetőségét; fesztiválokon razziáztatott és kábítószer-kereskedelem esetén lehetővé tette a szórakozóhelyek bezáratását.

Annak, hogy a kormány jobban odafigyel a drogok okozta problémákra, a társadalom jelentős része, a Publicus 2025-ös felmérése szerint 89 százaléka, örült.

A megkérdezettek 88 százaléka szerint azonban a drogfogyasztás nem egyszerűen rendészeti kérdés, hanem egy annál sokkal komplexebb problémacsomag.

A drogok elleni küzdelem igénye érthető, hiszen hiába tűzte ki céljául 2013-as Nemzeti Drogellenes Stratégiájában a kormány a 2020-ig a drogmentes Magyarországot, a drogfogyasztás a kétezertízes-húszas években többször is jelentősen megemelkedett: a tízes évek végén a szintetikus kannabinoidok és a dizájnerek taroltak, manapság az amfetamint is nagyot megy.

A harc meghirdetése során Orbán is szintetikus szerekről, kotyvalékokról beszélt, ennek ellenére a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, Horváth László azonban látszólag nem hajlandó különbséget tenni a különböző fogyasztói csoportok és a használt szerek között. A marihuánából is egykettőre gyilkos kapudrog lesz a kormány narratívájában.

Kinevezésekor Horváth leginkább a kemény hatósági fellépésre helyezte a hangsúlyt – ez érintette a fogyasztókat, a piti dealereket, a nagyobb dealereket és a fesztiválokon-szórakozóhelyeken túl még a kábítószerről rappelő/éneklő előadókat is.

Ezt a hozzáállást rendre megerősítik a kormány által fenntartott vagy ahhoz köthető szervezeteket is Ilyen az egykori fideszes politikusokat is alkalmazó Drogkutató Intézet, ami ha kell, drogokra éhes, felfegyverkezett ukránokkal riogat, vagy az állam által milliárdokkal felduzzasztott MCC, ami gimnazisták tucatjainak rendez szédületesen retró hangulatú drogkonferenciát, ahol még a külföldi vendégek is feszengve hallgatják a magyar szakértők populista megfejtéseit.

Ennyi pénzből elképesztő eredményeket lehetett volna elérni

Ez a fajta konzervatív, széles körű tiltáson és büntetésen alapuló hozzáállás a törvénykezésben és a hatósági fellépésben is érvényesült. Az intézkedéseket és a kormányzati politikát mind a szakmai szervezetek, a jogászok és a társadalom szélesebb rétegei részéről érték kritikák. Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke büntetőjogi populizmusról beszélt a 2025 elején elfogadott törvény kapcsán: a büntetési tétel növelése, a fogyasztók elleni szigorúbb fellépés szerinte mindössze tüneti kezelésként értelmezhetők.

Most ismét megkerestük Szemelyácz Jánost, aki szerint az elmúlt évben azt lehetett látni, hogy a politikai kampány mellett a hatóságok a szegregátumokban is elkezdték a munkát, de hamar rájöttek arra, hogy a probléma nem szűnik meg a dílerek elfogásával, mert úgyis jönnek helyettük másikok. Ezután még jobban ráfeküdtek a látványos, politikailag eladható akciókra. Ilyen például a szórakozóhelyeken razziázás, a helyek bezáratása és a fogyasztók erőteljesebb büntetése.