A kubai hadsereg több embert megölt egy amerikai motorcsónak fedélzetén, miután a legénység tüzet nyitott egy járőrhajóra

A kubai fegyveres erők megöltek négy embert, további hatot pedig megsebesítettek, miután azok egy Florida államban lajstromozott motorcsónakkal behatoltak Kuba felségvizeire, és tüzet nyitottak egy járőrhajóra – írja a BBC.

A belügyminisztérium közleménye szerint az áldozatok kubai állampolgárok voltak, akik az Egyesült Államokban éltek. A motorcsónakon kézifegyvereket, géppuskákat és házilag készített robbanószerkezeteket találtak, továbbá egyéb taktikai felszerelést is lefoglaltak. A túlélőket letartóztatták, többségüket körözték „korábbi, bűncselekményekkel és erőszakos cselekményekkel kapcsolatban”. A belügyminisztérium egy tizenegyedik személyt is megnevezett, aki a szárazföldről segített volna a társaságnak.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter újságíróknak azt mondta: az akció nem amerikai művelet volt, és abban az amerikai kormány személyzete nem vett részt. Kuba tájékoztatta az Egyesült Államokat az incidensről, ugyanakkor a havannai amerikai nagykövetség függetlenül is ellenőrzi a történteket.

„Nem fogjuk a következtetéseinket kizárólag arra alapozni, amit ők mondtak nekünk” – mondta Rubio a karibi Saint Kitts és Nevis szigetén tett látogatása során.

„Amint további információkhoz jutunk, készen állunk a megfelelő válaszlépésekre. Annyi bizonyos, hogy rendkívül szokatlan, hogy a nyílt tengeren ilyen tűzharc alakul ki.”

A Florida-szoros térsége erősen militarizált övezetnek számít, mivel gyakran innen indulnak kisebb hajókon az Egyesült Államokba menekülni próbáló kubaiak, illetve itt szállnak partra motorcsónakokkal az embercsempészek. 2022-ben, a kubai migrációs válság csúcspontján több hasonló incidens történt.

A két ország kapcsolata közel sem felhőtlen, Washington korábban „szokatlan és rendkívüli fenyegetésnek” minősítette Kubát az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve. Ennek ellenére nemrég részlegesen enyhítették a venezuelai olaj Kubába irányuló szállítására vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve, hogy amerikai és nemzetközi vállalatok üzemanyagot értékesítsenek kubai magánszereplőknek, de nem állami intézményeknek. A szigeten tartós áramkimaradások és ellátási problémák súlyosbítják a helyzetet, miközben regionális vezetők a feszültségek csökkentését célzó párbeszédet sürgetnek Washington és Havanna között.