Nagy Márton megpróbálta megmagyarázni, miért lenne jó, ha kevesebb vetélytársuk lenne a szívéhez közel álló bankoknak

A gazdasági miniszter kedden egy közgazdasági okfejtéssel folytatta a magyar bankrendszer forradalmi átalakításával kapcsolatos kommunikációs hadjáratot. Nagy Márton múlt kedd óta rugózik azon a témán, hogy öt nagybank elég lenne az országnak, amit azzal indokolt, hogy azok túl sokan vannak és túl drágán működnek. Ezután egy hétfői előadásában meg is nevezett a szerinte kívánatos ötből négyet, amikor az MTI tudósítása szerint azt mondta: „az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ötödik hely jelenleg kiadó”.

A magyar bankrendszerben most hét nagybank van, a felsoroltak mellett az osztrák tulajdonú Erste és Raiffeisen, valamint az UniCredithez hasonlóan olasz érdekeltségű CIB (a K&H belga tulajdonban van, az OTP és az MBH magyar banknak számít, utóbbi Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik). Méret alapján az Erstének simán helye lenne a top5-ben is, de miután Orbán Viktor a február 14-i évértékelőjén a „halál vámszedőinek”, illetve „a háború kutyáinak” nevezve elég keményen nekiment az Erstének, rájuk aligha gondol az ötök tagjaként Nagy Márton. A helyzetet egyébként tovább bonyolíthatja, hogy elképzelhető: idén teljes jogú szereplőként megjelenhet a bankpiacon a Revolut, így akár nyolcra is nőhet a miniszter szerint kívánatos öt helyett a nagybankok száma.

Közgazdaságtanórák idősebbeknek és haladóknak

Nagy a kedd reggeli Facebook-posztját az ő eddigi gazdasági miniszteri kudarcsorozata fényében meglepően kioktató hangnemben kezdi: „Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik”. A bejegyzés indoklásaként belinkelni egy 2006-os, még az MNB-ben társszerzőként készített, Bankhatékonyság a kibővített Európai Unióban című tanulmányát (a közel 50 oldalas dokumentum innen tölthető le pdf-ben).

Azonban ebben a tanulmányban sehol nem tesznek olyan állítást szerzőtársával, Holló Dániellel, ami arról szólna, hogy egy bankrendszernek az a jó, vagy egy ország gazdaságának úgy kell működnie, hogy minél kevesebb vagy esetleg pontosan öt pénzintézet van. Az „öt nagy bank”, mint a pénzügyi koncentráció egyik nemzetközi standard mutatója, előkerül ugyan az írásban, de nem vonnak le olyan következtetést, hogy csak öt bank maradhat egy országban piacgazdasági környezetben.

Az is lehet igaz, hogy a bankrendszer nagyobb hatékonysága alacsonyabb kamatkörnyezetet eredményezhet, és a banki szektorban is valóban nagy szerepe van/lehet a mérethatékonyságnak, ahogy ezt a posztban is írja. Csakhogy ettől még az még nem feltétlenül igaz, hogy minél nagyobb egy bank, annál olcsóbban nyújtaná szolgáltatásait.