Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított a Mol ellen az MNB

Bejelentés alapján eljárást indított a Magyar Nemzeti Bank, miután felmerült a gyanúja annak, hogy a Mol Nyrt. részvényeivel bennfentes kereskedés folyt idén január végén, illetve február elején. A nemzeti bank a Reuters kérdésére csak azt erősítette meg, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, hogy történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Az ügyről részleteket nem közölt az MNB.

A Mol cikkünk megkereséséig nem reagált a jegybanki vizsgálat elindulásáról szóló bejelentésre.

Az eljárás minden bizonnyal a 24.hu-n kedd reggel megjelent információkkal van kapcsolatban. A cikk szerint Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a jegybanknál azt kérve, hogy az MNB vizsgálja ki: megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét a Barátság kőolajvezetéket január végén ért orosz támadás és az olajszállítások leállása kapcsán, illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

A Barátságot január 27-én érte orosz támadás, de a Mol csak február 16-én jelezte egy közleményben, hogy attól a naptól nem érkezik orosz olaj a vezetéken – az volt az a nap, amikor bejelentették, hogy kérik a kormánytól a stratégiai olajtartalékok felszabadítását. Az orosz támadásról már megjelent hír január 27-én is – mi itt írtunk róla –, de akkor még úgy szólt a hivatalos tájékoztatás, hogy érkezik olaj a vezetéken.

A kőolajvezeték elleni orosz támadásról a magyar állami hírügynökség az archívuma szerint nem adott hírt, ahogyan arról sem, hogy emiatt leállt volna a vezetéken az olajszállítás. Nem beszélt erről az MTI archívuma szerint az adott időszakban gyakran megszólaló Szijjártó Péter sem egészen február 13-ig, amikor azt mondta: „Zelenszkij elnök ugyanis úgy döntött politikai alapon, hogy továbbra sem engedi a kőolajszállítás újraindítását Magyarország felé a Barátság vezetéken”. Hogy miért (orosz támadás miatt) és mikor állt le a szállítást, arra nem tért ki Szijjártó, és az MTI sem érezte szükségesnek a kontextusba helyezést. Arról viszont külön hír volt, hogy később a miniszter bekérette az ügy miatt az ukrajnai nagykövetet (az olajvezetéket megrongáló Oroszországét nem).

Ezen a napon, tehát február 13-án egyébként a Bloomberg és nyomán az Erste piaci elemzése is megírta, hogy nem jön az orosz olaj a Barátságon. A Mol még ekkor sem kommunikált arról, hogy két hete nem érkezik a működéséhez legfontosabb alapanyag. Majd csak egy február 16-i közleményében ismerte el, hogy már január 27-től, tehát a támadás napjától nem jön az orosz olaj, a bő két hét késéssel kiadott rendkívüli tájékoztatásuk itt található.

A bennfentes kereskedelem gyanúját az veti fel a TEBÉSZ szerint, hogy a január 27. és február 16. közötti időszakban a Mol három vezetője is nagy mennyiségben adott el részvényt: Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darabot, Anthony Radev, a Mol igazgatósági tagja 160 072 darabot, míg Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darabot (a cikkben szerepel egy negyedik Mol-vezető részvényeladása is, de ő már a támadás előtt, január 26-án hajtotta végre a tranzakciót). Ők hárman 3978 és 4016 forint közötti árakon adták el a részvényeket, amivel 1,26 milliárd forintnyi bevételt értek el. A Mol árfolyama cikkünk megírásakor 3464 forint volt.

Az olajtársaság a 24.hu megkeresésére annyit közölt: „A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását.” A TEBÉSZ szerint azonban az alapanyag-kiesés olyan súlyú fejlemény, amit rendkívüli közzététellel hamarabb közölni kellett volna.

A tőkepiacról szóló törvény egyébként azt írja elő az értékpapír-kibocsátóknak, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról”.