Észtország szerint Oroszország haderőt fejleszt, hogy átalakítsa az európai erőviszonyokat

Oroszországnak sem idén, sem jövőre nincs szándékában katonai támadást indítani egyetlen NATO-tagállam ellen sem, ugyanakkor versenyt fut hadereje újjáépítésével, miközben Európa felgyorsítja újrafegyverkezését – áll Észtország külföldi hírszerző szolgálatának éves jelentésében. Az Oroszországgal határos, NATO-tag Észtország Moszkva egyik legélesebb kritikusa, és Ukrajna határozott támogatója.

„(Európának) beruháznia kell a védelembe és a belső biztonságba, hogy… a jövőben Oroszország arra a következtetésre jusson, hogy semmi esélye nincs a NATO-országokkal szemben” – mondta újságíróknak a szolgálat vezetője, Kaupo Rosin. „Azt látjuk, hogy az orosz vezetés rendkívül aggódik az európai újrafegyverkezés miatt: úgy látják, Európa két-három éven belül képes lehet Oroszországgal szemben önálló katonai műveletek végrehajtására” – mondta Rosin, aki szerint Oroszország jelenlegi célja ennek „késleltetése és akadályozása”.

A hírszerzés szerint a lőszergyártás olyan gyors ütemben bővül, hogy Oroszország a jövőbeli háborúkhoz is képes lesz készleteket felhalmozni, miközben továbbra is harcol Ukrajnában.

Bármilyen orosz támadás Észtország ellen drónokat vonna be „szárazföldön, a levegőben és a tengeren, egyszerre, Észtország teljes területén” – tették hozzá.

Az észt hírszerzés szerint a Kreml továbbra is az USA-t tekinti legfőbb globális ellenfelének, miközben együttműködési készséget színlel annak érdekében, hogy elérje az amerikai szankciók feloldását. „Ez a változás abból a Kreml-beli ambícióból fakad, hogy kihasználják az új amerikai kormányzatot a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására, valamint egy olyan rendezés elérésére, amely formálisan is rögzítené Ukrajna vereségét” – áll a jelentésben, ami szerint a „látszólagos enyhülés ellenére Oroszország céljai változatlanok: az Egyesült Államok és a NATO marginalizálására törekszik, valamint Európa biztonsági architektúrájának Moszkva elképzelései szerinti átalakítására”.

A jelentés szerint Kína hasznos szövetségest lát Oroszországban a Nyugat háttérbe szorításához, valamint energiaforrást egy esetleges, Tajvan miatti konfliktus esetén, ami szankciókhoz vagy tengeri blokádhoz vezethet. A két ország katonai technológiai kutatásokban is együttműködik. „Bármilyen Oroszországnak tett engedmény a gyakorlatban Kína globális ambícióit is erősítené” – áll a jelentésben. (Reuters)