Hiányolja a teológiai párbeszédet a Református Egyház, kiléphet az egyházak világközösségből
„Az idők jelei mind riasztóbbak, amire magyarázatot kell találnunk. Az élet fenyegetettségének alapvető okai elsősorban a politikai és katonai hatalom által védelmezett igazságtalan gazdasági rendszer termékei. A gazdasági rendszerek élet és halál kérdésévé váltak” – ez nem valami libsikomcsi manifesztó a sötét romkocsmák mélyén ármánykodó marxista szociológusoktól, hanem egy idézet a református világközösség legújabb kori történelmének alapdokumentumából, az Accrai Hitvallásból.
A magyar református közösség már a dokumentum 2004-es elfogadásakor is aggályokat fogalmazott meg, most azonban odáig jutottak, hogy a hitvallás megjelenésének 20. évfordulójára készült kiadvány miatt tíz Kárpát-medencei református egyházkerület felülvizsgálja a tagságukat a Református Egyházak Világközösségében (REV). Az aláírók között volt Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is.
Az egyházkerületek szerint a REV ideológiailag egyoldalú, az érdemi párbeszéd hiányzik, a magyar reformátusokkal szemben pedig tiszteletlen és gunyoros. Az új kiadványban ugyanis Magyarországra is kitértek néhány mondatban: „Magyarország a hagyomány köntösébe burkolózva érkezett, félve az ortodoxia elvesztésétől, de még inkább attól, hogy elveszíti a jelentőségét…” A megjegyzések a magyar református egyházak konzervativizmusát kritizálják.
A levélben az egyházak azt írják: „Tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk, hogy az accrai dokumentumban megfogalmazott gondolatok közösségünk számos tagja számára fontosak és meghatározóak. Elutasítjuk azonban a tavaly ősszel, a 20. évforduló alkalmával közreadott kiadványban a magyar reformátusokkal kapcsolatban megfogalmazott tiszteletlen és gúnyos hangnemet.”
A levélírók szerint az ideológiai egyoldalúságot támasztja alá, hogy a REV legutóbbi, 2025-ös nagygyűlésén a felszólalók hasonló nézőpontot képviselt. „Különösen is aggályosnak tartjuk a bioetikai és erkölcsi kérdések körül kialakult, a közösségünk megosztottságát figyelmen kívül hagyó konzultációt, mely teljes mértékben nélkülözte a biblikus-hitvallásos megközelítést. A közös teológiai diszkusszió helyett sokkal inkább az egyoldalú politikai aktivizmus került a megbeszélések középpontjába” – írják.
